A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) annak érdekében, hogy minél pontosabb képet kaphasson a koronavírus-fertőzés gazdasági hatásairól, kérdőíves felmérést végez a hazai vállalkozások körében. Az elemzés a válaszadó cégek percepcióit, első reakcióit ismerteti.
A járvány okozta negatív hatások begyűrűzését saját cégükhöz a válaszadó vállalkozások átlagosan három héten belül várják. Ez az átlag, tehát a már jelenleg is magas arányban zavarokat tapasztaló szálláshely-szolgáltató és vendéglátó, valamint a szállítmányozó és raktározó cégek ennél hamarabb, 2 és fél héten belül, míg a kevésbé érintett mezőgazdasági és építőipari cégek 4-5 héten belül számítanak rá.
Ágazatonként vizsgálva a kapacitáskihasználtság a legnagyobb mértékben a szálláshely-szolgáltatók és vendéglátók esetében esett vissza (az eredeti kihasználtság átlagosan 25 százaléka), de jelentős a visszaesés az egyéb személyi szolgáltatásokat nyújtók (a korábbi kapacitáskihasználtság 33 százalékán működnek), valamint az oktatást, egészségügyi és szociális ellátást nyújtó cégek esetében (eredeti kihasználtság 34 százaléka).
A kisebb cégek saját várakozásaik alapján rövidebb ideig maradnak fizetőképesek. Az egyéni vállalkozók többsége (36 százalékuk) arra számít, hogy egy-két hétig tartanak ki a pénzügyi tartalékaik, a mikrovállalkozások és a kisvállalkozások többsége (a cégek 27, illetve 31 százaléka), valamint a közép- és nagyvállalatok többsége (együttesen 29 százalék) arra, hogy legalább négy hétig tudják pótlólagos forrás nélkül teljesíteni a fizetési kötelezettségeiket.
Az egyes ágazatok közül a kereskedelemhez (69 százalék), a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátáshoz (66 százalék), a szállítás és raktározáshoz (63 százalék) valamint az egyéb szolgáltatásokhoz (61 százalék) tartozó válaszadó cégek számoltak be a legnagyobb arányban arról, hogy pénzügyi tartalékaik négy hétig, vagy ennél rövidebb ideig lesznek elegendőek. A válaszadók 21 százalékának tevékenységét a rendezvények betiltása és a rövidített nyitvatartási idő érinti hátrányosan. Ezt a szálláshely-vendéglátáshoz, valamint a kereskedelemhez és egyéb szolgáltatáshoz tartozó cégek jelezték a legnagyobb arányban. További 19 százalékuk jelezte, hogy a hazai vállalkozás, amelynek beszállítanak, csökkentette a rendelésállományát. A kereslet ilyen típusú csökkenése leginkább az iparra és a szállítással, raktározással foglalkozó cégekre jellemző. 10 százalék számára jelent problémát, hogy importhelyettesítésre szorul. Ez a probléma leginkább a kereskedelmi és az építőipari cégeket érinti. A válaszadó cégek kevesebb mint 10 százaléka számol be munkaerőhiányról (6 százalék), az ágazatában árcsökkenésről (6 százalék). 2 százalék jelezte azt, hogy a járvány nem érinti hátrányosan a tevékenységét.
Az elbocsátások átlaga jelenleg a válaszadó cégek közül az egyéb gazdasági és személyi szolgáltatást nyújtó cégeknél a legmagasabb, 5,1 fő, a mezőgazdaság esetében pedig a legalacsonyabb (átlagosan 0,2 fő a 19 válaszadó cégnél). A teljes munkaidőben dolgozók száma a válaszadó cégeknél átlagosan 3,2 fővel, az egyéni vállalkozókat nem számítva 4,2 fővel csökkent a járvány előtti időszakhoz viszonyítva.
A részmunkaidősök, a távmunkában dolgozók, a táppénzen lévők és a felmondásukat töltők száma átlagosan nem változott jelentős mértékben a válaszadóknál. A fizetett szabadságon lévők száma átlagosan 2,6, a home office-ban dolgozók száma pedig átlagosan 3,7 fővel nőtt a válaszadók (nem egyéni vállalkozó) esetében.
Érdekesség, hogy a cégek hetente átlagosan 21900 forintot fordítanak higiéniai óvintézkedésekre, azaz például törlőkendőre, takarításra, fertőtlenítőszer és védőruha beszerzésére.
fotó: nepszava.hu