Az elmúlt időszak komoly kihívás elé állította a magyar gazdákat, az agrár- és élelmiszergazdaság szereplőit. Ennek ellenére a magyar agrárium az utóbbi évtizedben jelentős fejlődésen ment keresztül a gazdálkodók, az élelmiszeripar, illetve a kormány, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége közös munkájának köszönhetően. Az eredményekről, jövőbeli tervekről, a Közös Agrárpolitika reformjáról, az agrártámogatások gazdákat érintő változásairól kedden délután tartottak fórumot a Haladás Sportkomplexumban, ahol egyúttal sort kerítettek a 2020–2021. évi búzatermelési verseny ünnepélyes díjátadójára is.
Magyarországon van ötmillió hektár szántóföld és kétmillió hektár erdő, ezért aztán nekünk nagyon nem mindegy, hogy a Közös Agrárpolitika milyen formában valósul meg, mennyi pénzt szánunk rá, és milyen lehetőséget kapnak a gazdák a forrásokhoz való hozzáférést illetően – ezekkel a szavakkal kezdte beszédét Győrffy Balázs, a NAK országos elnöke, aki gyorsan rátért a konkrétumokra is. Mivel Brüszszelben nem hozták meg időben a megfelelő jogszabályokat, ezért a tavalyi és az idei év átmenetinek tekinthető, vagyis még a régi szabályok szerint, de már az új forrásokat költhetjük. A közös agrárpolitika a közvetlen kifizetések rendszeréből és a vidékfejlesztési programból áll. Míg az egyes pillérhez nem szabad, a második pillérhez kötelező nemzeti forrást biztosítani. A kormány a második pillérhez a törvény adta lehetőségeit maximálisan kihasználva 80 százalékos támogatást nyújt: minden vidékfejlesztésre elköltött 100 forintból 80 forint hazai forrásból származik.
A megnövelt támogatással a soron következő ciklusban háromszor annyi pénz, mintegy 7600 milliárd forint áll rendelkezésre, mint az előző tervezési időszakban. Mindebből jól látszik – hangsúlyozta a kamara elnöke – hogy a kormánynak nemcsak a szavak szintjén fontos a magyar vidék. Ha mindehhez még hozzátesszük a Magyar falu programot és a vidéki emberek szakértelmét, szorgalmát és tenni akarását, akkor azt látjuk, hogy óriási lehetőség előtt állunk, de mindehhez jó politikai klíma is kell.
Az agrárkamara törekvéseit dr. Hende Csaba országgyűlési képviselő is teljes mértékben támogatja, aki szerint az, hogy a kormány megsokszorozta a gazdák támogatását, azt a felismerést tükrözi, amelyet a most folyó háború és annak hatásai csak még inkább aláhúznak. Vagyis, hogy az előttünk álló évtizedek a víz és az élelmiszer mint stratégiai cikkek felértékelődéséhez vezetnek. Miután ezek előállításában a gazdák szerepe óriási, így ők is stratégiai szereplőkké lépnek elő, ennek megfelelő bánásmódra tarthatnak hát igényt. Azt, hogy mennyire fontos a gazdák szerepe az élelmiszer-előállításban, azt már dr. Pusztavámi Márton, a NAK vasi elnöke világította meg, amikor a megyei eredményekről beszélt.
Vas megyében 2500 búzatermelő van, akik 3,5 millió ember élelmezéséhez járulnak hozzá, vagyis egyetlen gazda több mint ezer ember kenyerét biztosítja. Amint arra az elnök emlékeztetett, a megye a különféle terméseredményekben rendre az országos átlag felett teljesít. A kérdés persze, hogy meddig, hiszen a tervezett szabályváltoztatások nem sok jót ígérnek, és hosszasan sorolja, hogyan lehetetlenítik el a gazdákat a biotermesztési kvótával, a növényvédőszer- és a műtrágya-felhasználás drasztikus visszavágásával.
Az unióban már ma is naponta ezer gazda adja fel a termelést. – Ha április 3-án jól döntünk, 2030-ban, amikor újra találkozunk, harminc százalékkal kevesebben leszünk a teremben, ha viszont rosszul, akkor ez a terem üres lesz – hangsúlyozta. Van tehát miért küzdeni, jól tudják ezt a vasi gazdák is, akik tavaly már hetedik alkalommal egymással versengve bizonyították, hogy mit tudnak. A búzatermelési verseny győztese 2020-ban étkezési kategóriában Horváth Attila (11,25 t/ha), míg takarmány kategóriában Vizi Márton (11,90 t/ha) lett, 2021- ben étkezési kategóriában Vizi Márton (10,03 t/ha), takarmány kategóriában pedig Lőrincz Lajos (9,69 t/ha) érte el a legjobb eredményt.
Forrás: vaol.hu
