A mozgásterápiával végzett fájdalomcsökkentésben is szerepet játszhat az izomláz okára magyarázatot adó magyar felfedezés, ami komoly nemzetközi figyelmet váltott ki tudományos körökben. Az Antioxidantson megjelent publikáció a megjelenés óta több mint húszezres látogatottságával nemhogy a legfrissebben megjelent cikkek között lett az első, hanem

a tekintélyes szaklapban valaha megjelent cikkek között is a legolvasottabb lett.

„A szakemberek és kutatók körében régóta folyik a vita arról, hogy tulajdonképpen mi is okozza az izomlázat. Korábban megdőlt az a vélekedés, miszerint az izomláz kialakulásáért az aktív mozgás közben felszaporodott tejsav lenne a felelős; miként az az elképzelés sem igazolódott, hogy a kellemetlen izomfájdalmat az izomrostok mikroszakadása vagy gyulladása okozná” – mondja Sonkodi Balázs, a Testnevelési Egyetem orvosokból és tudósokból álló csapatának munkatársa a Mandinernek. 

Az ő, valamint Berkes István professzor és Koltai Erika által jegyzett tudományos cikk szerint a sportolást gyakran kísérő jelenség az izomorsóban található érzőidegek mikrosérülésének számlájára írható.

Korábbi kísérletek alapján vetik fel, hogy az izomláz mind fájdalom, mind gyulladás tekintetében szakszóval élve „heveny kompressziós neuropátia képét” mutatja, vagyis idegi eredetű. Így nem is izomláznak, hanem idegláznak kellene hívnunk, mivel

az izomláz oka nem az izomban, hanem az idegben keresendő.

„Az izomorsó az izomrostok között található mikroképlet, amit voltaképpen az izom »agyának« is nevezhetünk. Ezekben a még a legfejlettebb orvos diagnosztikai eszközökkel sem látható orsókban érző idegrostok található, amik »fékező« izomműködéssel járó fizikai terhelés során vagy edzetlen állapotban kompressziós mikrosérülést szenvedhetnek, ekkor alakulhat ki az izomláz” – mutat rá Sonkodi. „Valaha élsportoló teniszező voltam, és mint minden sportoló, én is kíváncsi voltam arra, hogy mi az izomláz oka” – válaszolja, amikor arról kérdezem, miért választotta orvosként ezt a kutatási területet.

Mint mondja, először empirikus tapasztalatok vezették oda, hogy azt gondolja, az izomláznak idegi oka van; de később jutott – munkatársaival – arra a következtetésre, hogy az érzőideg mikrosérülése „eldugva”, az izomorsóban keresendő. 

Publikációjuknak köszönhetően pontosabbá vált a kétfajta izommunka idegi vezérlésének pontos ismerete.

Az egyik ilyen izomösszehúzódás típus az úgynevezett excentrikus, ami gyorsulással, lassulással, egyensúlyozással járó mozgások – síelés, lovaglás, futás lejtőn lefelé – során fedezhető fel. Az ilyen típusú mozgásokat követően alakulhat ki izomláz. Ezt egyébként negatív energiával járó mozgásnak is hívják, amiatt, hogy kisebb energiabefektetéssel járnak.

Az excentrikus izomösszehúzódás ellentétjére, a koncentrikusra teljesen más idegi kontroll és ezzel együtt más gyulladásos folyamat jellemző. Sonkodi szerint azonban az izomlázat kísérő gyulladás összekapcsolódhat más háttérbetegséget kísérő gyulladással, amely ronthatja annak klinikai képét, mint például allergia esetében.

A Testnevelési Egyetem munkatársainak jelenleg két további cikke is bírálat alatt van a témához kapcsolódoan,

várakozásaik szerint mindkettőnek komoly relevanciája lesz.

A magyar kutatók arra is javaslatot tesznek, hogyan lehet az egészséges idősek immunrendszerét mozgásterápiával erősítésíteni otthoni környezetben koronavírus járványos időszakban. Az említett két izomösszehúzódás-típusnak ugyanis ebben is van jelentősége. Másrészt Sonkodi feltételezése szerint a degeneratatív kórképek mögött húzódó gyulladásos folyamatokban is. Közelebbit azonban ennek kapcsán a publikáció elfogadásáig nem árult el.