Ami a maszkokat illeti, többfélét ismerünk, többnyire az FFP1-es maszkok védenek érdemi szinten, az FFP2-es minősítés már komoly védelmet biztosít, és az FFP3-as minősítésűekre mondják a szakemberek azt, hogy jó eséllyel ki is szűrik a vírusrészecskéket. Csakhogy a forgalomban a legtöbb esetben nem ezek kaphatók. Sajnos úgy tűnik, a legtöbb esetben inkább hamis biztonságérzetet ad az egyszerű, minősítés nélküli maszk, jól mutat, de nem igazán véd, jobban tesszük, ha nem bízunk benne.
Az FFP2-es mintegy 80%-ban, az FFP3-as közel 98%-ban véd meg a vírusoktól. Eddig elméletben jól is állunk, mi más dolgunk lenne, minthogy megvesszük a maszkot, aztán már védettek is vagyunk?
A probléma ennél jóval összetettebb. A ma megrendelt, lakosság számára is elérhető maszkok jelentős – sőt túlnyomó – része nem FFP2-es vagy FFP3-as minősítésű. Ezek a professzionális maszkok ma is főképp az egészségügyi forgalomban, egészségügyi szerveknél használatosak (és egyelőre így is marad). Vagyis a kórházakban az orvosok, ápolók használják, olyanok, akiket valóban kockázati tényezőnek tekinthetünk, hiszen ők nap mint nap találkoznak beteg emberekkel.
Az FFP1-es minősítésű maszkok még szóba kerülhetnek, vagyis jó eséllyel kiszűrik a fertőzést, de itt már csak 50-60 körüli százalékról beszélhetünk.
A többi, minősítés nélküli maszk (a Szombathelyen kiosztandó mosható maszkok sajnos ilyenek – a szerk.) jelen pillanatban inkább a száj elé kötött kendő, sál, egyébként is használatos ruhadarab védelmi szintjével rendelkezik, vagyis vírus ellen nem véd, de esetleg jól mutat. Ezek a maszkok főleg a légszennyezettség ellen jók, Kínában például ezért hordják a minősítés nélküli maszkokat.
Amire ezek a – minősítés nélküli – maszkok jók, az az, hogy aki már maga kockázati tényezőnek minősül – köhög, tüsszög, netán kapcsolatba léphetett olyan emberekkel, akik elkapták a koronavírust –, azok hordják, és embertársaikat védhetik meg vele. Saját maguktól. Ekkor – és csak ekkor – lehet annyi haszna a maszkoknak, hogy a közvetlen tüsszentést, köhögést kiszűrik - kifelé. Csakhogy a vírus máshogy is terjed. Ha magunkat akarjuk védeni, valamilyen tekintetben talán csökkentheti az esélyt arra, hogy elkapjuk a betegséget, ne bízzunk ebben, ugyanis sokszor inkább növeli a fertőzésveszélyt. Miért?
Azért, mert a maszkok felhelyezése és levétele alatt sokkal többet nyúlunk az arcunkhoz a kezünkkel, továbbá – sajnos, rossz hír – a ruhánkon, hajunkon is megtelepszik a vírus, így aztán az is előfordulhat, hogy az alapos kézmosás után megsimítjuk a hajunk – önkéntelenül is megtesszük –, és máris megfertőztük saját magunkat. Még rosszabb hír, hogy ha beöltöztünk, kesztyűt vettünk, maszkot hordtunk, és valamit hazavittünk – hát pont azon a tárgyon tud megtelepedni a vírus. Hiába használtuk a maszkot, sajnos semmit se ért.
Ezért nyilatkozták a WHO illetékesei, hogy „nincs arra konkrét bizonyíték, hogy a maszkok viselése potenciális haszonnal járna a lakosság számára. Sőt, néhány bizonyíték éppen az ellenkezőjét javasolja a helytelen használat vagy illeszkedés miatt” - így Mike Ryan, a WHO ügyvezető igazgatója.
Ezért aztán az egyszerű kereskedelmi forgalomban kapható, vagy a mostanában egyes helyeken szétosztott maszkoknál azt láthatjuk, hogy ezek nem védenek, sőt, hamis biztonságérzetet adnak!
„Egy közösségben nem javasoljuk, hogy maszkot viseljen, hacsak nem beteg. Ebben az esetben viszont meg tudja akadályozni a további terjedést. A maszkot azoknak ajánljuk, akik otthon vannak, és betegek, és azoknak, akik törődnek az otthon lévő betegekkel” - monda el Maria Van Kerkhove, a WHO illetékese.
Ezért mindenkinek inkább azt javasoljuk, hogy ha lehet, minimálisra csökkentse a társadalmi érintkezéseinek számát, maradjon otthon. Egyelőre ez tűnik egyedül biztonságosnak.
Fotó: newsnetwork.org
