Leslie Vosshall, a Rockefeller Egyetem professzorának és neurogenetikai és viselkedési laboratóriumának vezetőjének a kutatócsoportja azt kereste, hogy miért tűnik úgy, hogy bizonyos emberek jobban vonzzák a szúnyogokat, mint mások. A kutatási eredményeket a Cell című folyóirat október 18-i számában tették közzé, amit az index.hu is megírt.

A kutatók a három éven át tartó vizsgálatban egy 64 önkéntesből álló csoportot kértek meg arra, hogy több napon keresztül napi hat órán át nejlonharisnyát viseljenek a karjukon. Maria Elena De Obaldia, a tanulmány első szerzője és a Rockefeller Egyetem korábbi posztdoktori munkatársa egy „kétválasztós szaglásvizsgáló próbát” épített − egy akrilüveg kamrát, amelybe a kutatók két harisnyát helyeztek. A kutatócsoport ezután egyiptomi csípőszúnyogokat − tudományos nevén Aedes aegypti − engedett a kamrába, és megfigyelte, hogy melyik harisnya vonzott több rovart.

Ez a teszt lehetővé tette a kutatók számára, hogy a vizsgálatban részt vevőket „szúnyogmágnesekre” és „alacsony vonzerővel rendelkezőkre” bontsa. A tudósok alaposan megvizsgálták a szúnyogmágnesek bőrét, és 50 olyan vegyületet találtak, amelynek szintje ezeknél a résztvevőknél magasabb volt, mint a többieknél − írta meg a CNN. 

Nem voltak előzetes elképzeléseink arról, hogy mit találunk

− mondta a CNN-nek Vosshall, aki egyben a Howard Hughes Orvosi Intézet tudományos vezetője is. Egy különbség azonban különösen markáns volt: a szúnyogmágnesek bőrén sokkal több karbonsav volt, mint az alacsony vonzerővel rendelkezőkén.

A karbonsavak a faggyúban találhatók, abban az olajos anyagban, amely gátat képez, és segít hidratáltan tartani a bőrünket.

„A karbonsavak nagy molekulák. Önmagukban nem olyan szagosak. De a bőrön lévő jótékony baktériumok megrágják ezeket a savakat, ami az emberre jellemző szagot eredményez” − magyarázta Vosshall, aki szerint ez lehet az, ami vonzza a szúnyogokat. 

A szagot követik a szúnyogok 

Az egyik résztvevő, akit csak 33-as alanyként azonosítottak, a szúnyogok számára a bál szépe volt: az alany harisnyája százszor vonzóbb volt a szúnyogok számára, mint a legkevésbé vonzó résztvevőé. Emellett úgy tűnt, hogy az emberek „szúnyogvonzási szintje” idővel meglehetősen állandó maradt a hároméves időszak alatt.

A karbonsavak csak a kirakós játék egyik darabját jelentik annak magyarázatában, hogy a rovarok hogyan választhatják ki célpontjaikat. A testhő és a légzés közben felszabaduló szén-dioxid szintén vonzza a szúnyogokat.

A tudósok még mindig nem tudják, hogy a karbonsavak miért vonzzák olyan erősen a rovarokat. A következő lépés azonban az lehet, hogy a karbonsavak bőrön való csökkentésének hatásait vizsgálják.

A természetes hidratálókat nem lehet teljesen eltávolítani a bőrről, az rossz hatással lenne a bőr egészségére

− mondta Vosshall, aki szerint azonban a bőrgyógyászati termékek minimalizálhatják a karbonsavszintet és csökkenthetik a szúnyogcsípéseket.

Arról is beszélt, hogy ezeknek a szúnyogoknak minden egyes csípése közegészségügyi veszélybe sodorhat minket, és az Aedes aegypti szúnyogok a dengue, a sárgaláz és a Zika vektorai, így azok az emberek, akik mágnesek, sokkal nagyobb valószínűséggel fertőződnek meg a vírusokkal.