Tehetős családban született Klein Ágnes néven 1921. január 9 -én Budapesten, családja nevét később Keletire változtatta. Édesapja a szegedi születésű Klein Ferenc, édesanyja a budapesti születésű Gyárfás (született Grünberger) Róza volt. Édesapja, aki amúgy elsőként exportált dobozolt sonkákat Magyarországra, később Auschwitzban a holokauszt áldozata lett.
Csellistának indult
Ágnes nagyon fiatalon kezdett el tornászni. Édesapja azonban nemcsak a tanulás és a mozgás szeretetére nevelte, hanem muzikális ember lévén a zenei képzettséget is igen fontosnak tartotta. Amikor elég érettnek gondolták hozzá, megkérték Friss Antalt – aki nemcsak a kor nagyra becsült gordonkaművésze, hanem a családhoz is rokoni szálak fűzték –, hogy adjon órákat a kis Ágnesnek. Ekkor még inkább világhírű zeneművészként látta magát a jövőben, mintsem olimpiai bajnok sportolóként. Érdekesség, hogy a zenekari gyakorlatokon Ferencsik János, későbbi világhírű karmester foglalkozott vele.
Hetedikes diák volt, amikor az év végi hangversenyen beütött a krach. A műsorban Saint-Saëns A hattyú című művének gordonka szólóját játszotta volna, ám a zenemű előadása közben egyszer csak megállt, nem tudta folytatni, egyszerűen belesült, ahogy szokták mondani. A kínos eset után mestere azt tanácsolta neki, hogy inkább tornázzon, azzal jobban jár. Később ezt meg is fogalmazta a róla szóló életrajzi könyvben:
„Igaza volt, én valóban nagyon mozgékony kislány voltam, imádtam a mozgást és ez döntött végül amellett, hogy a cselló végül háttérbe szorult. Gyerekszemmel a tornában nagyon inspiráló volt a sokféleség, a különböző szerek, melyek mind más tudást követeltek meg. A torna a lehetőségek végtelen tárháza, kombinációk és variációk sokasága.”
Az első szárnypróbálgatások és háborús viszontagságok
Előbb1937-től a budapesti Vívó és Atlétikai Clubban, 1938-tól pedig a Nemzeti Torna Egyletben sportolt, 1939-ben már a válogatott tagja lett. Első magyar bajnokságát 1940-ben nyerte. Ezután zsidó származása miatt eltiltották a versenyzéstől. Pályafutása alatt így is 46 alkalommal nyert magyar bajnokságot. A második világháború borzalmait és a német megszállás utáni nyilasuralom hónapjait Juhász Piroska néven, hamis papírokkal Szalkszentmártonban vészelte át. amikor nem tért haza a melbourne-i olimpiáról, még a bankbetétjét is elkobozták, nem beszélve a Wallenberg utcai három szoba, hallos öröklakásáról.
Sikeres újrakezdés
Annak ellenére, hogy korábban évekig nem edzhetett, 1948-ban kijutott a londoni olimpiára, ott végül mégsem szerepelhetett, ugyanis az utolsó edzések egyikén bokaszalag-szakadást szenvedett. Miután eredetileg az itt ezüstérmes magyar csapat tagja volt, bár nem vett részt a versenyen, az ezüstérmet ő is megkapta!
Diadalmas olimpiák
1949-ben valósággal tarolt a főiskolai világbajnokságon: négy aranyérmet nyert! Az 1952-es helsinki olimpián jutott először a csúcsra. Immár 31 évesen talajon olimpiai bajnok lett. Ezenkívül egy ezüst- és két bronzérmet szerzett. Két évvel később Rómában felemás korláton világbajnokságot nyert.
Élete olimpiája a melbourne-i lett. Három szeren (talajon, gerendán, felemás korláton és a kéziszercsapatban) is győzött, s állhatott fel a dobogó legfelső fokára! A játékok legeredményesebb versenyzője és egyben a legidősebb tornásznő lett, aki olimpián diadalmaskodni tudott.
Izraeli karrier
Az itthoni zavaros körülmények, az 1956-os forradalom utáni állapotok arra az elhatározásra juttatták, hogy nem tér vissza Magyarországra. Amikor ez kiderült az itthoni hatóságok még a bankbetétjét is elkobozták, nem beszélve a Wallenberg utcai három szoba - hallos öröklakásáról…
Kis ideig Ausztráliában maradt, majd 1957-ben Izraelben telepedett le. Itt gyakorlatilag ő teremtette meg a nemzeti tornasportot. Főiskolai tanárként és edzőként is tevékenykedett 1958-1980 között az izraeli tornászválogatott edzője volt, majd a római olimpiai játékok előtt, egy évig1959-től 1960-ig pedig az olasz tornászválogatott készítette fel.
Akit, mindenki elismer
Közben nemzetközi versenybíróként is dolgozott. 1990 óta egyre több időt töltött itthon, ma már lényegében Magyarországon él. 2002-ben beválasztották az International Gymnastics Hall of Fame-be, azaz a Tornász Hírességek Csarnokába. 2004 óta a Nemzet Sportolója. Keleti Ágnes azon egykori sportolók közé tartozik, akiket évtizedekkel világraszóló sikereik után is mindenki nagy tisztelettel emleget és elismer.
Ami magánéletét illeti: első férje Sárkány István tornász és neves versenybíró volt, akivel 1944 és 1950 között voltak házasok. Második férjétől Bíró Róberttől két fia született: Dániel és Rafael. 2002-ben jelent meg önéletrajzi könyve „Egy olimpiai bajnok három élete” címmel. Pár hónapja film is készült róla, amelynek címe: Aki legyőzte az időt.
Keleti Ágnest természetesen többször is faggatták már arról, hogy mi a hosszú élet titka. Válasza egyszerű:
Szeretni kell az életet! Nagyon!”
Mondja ezt ő, aki átélte a numerus clausus, a zsidótörvények, a nyilasuralom, a német, majd a szovjet megszállás és a Rákosi-rendszer embert próbáló, lélekölő évtizedeit. S közben tíz olimpiai érmével – amelyből öt arany – a legsikeresebb magyar sportolónő lett.
