Milyen állapotban van most a magyar honvédség?

Az elmúlt ciklus óta egy átfogó honvédelmi és haderőfejlesztési program van folyamatban. Eredetileg Zrínyi2026 volt az elnevezése, ma már inkább 2030-as kitekintéssel tervezünk. Meghatároztuk, hogy hazánknak egy olyan modern, ütőképes haderővel kell rendelkeznie, amely a maga kategóriájában bármely nemzetével összehasonlítható. 2017 óta ütemesen, időarányosan zajlik a végrehajtása. Új képességekhez új hadieszközök érkeztek az országba, mind a szárazföld, mind a légierő tekintetében komoly előrelépések történtek.

Milyen eszközökről van szó?

Szárazföldi nehéztechnikából már beérkeztek lízingelve az első harckocsik, és  tervben vannak a következő évben azok a harckocsik, amelyek a magyar honvédség eredeti fejlesztési programjában a Leopard 2A7-esek, és amelyek Tatára kerülnek majd. Megjöttek azok a helikopterek, amelyek a légierő szolnoki bázisára kerültek, 20 darab H145-ösről van szó, ami jelentős képességnövelést jelent. Itt vannak a támogató Gidrán páncélosok, amelyek modern gyalogsági harcjárművek, ezek szintén a tatai dandár állományába kerültek. Megkezdődött a honvédség kézifegyverekkel való ellátása is. Kiskunfélegyházán cseh lincenc alapján gyártanak olyan típust, amely már rendszeresítve van. Mondhatjuk, hogy

jelentős technikai fejlesztések történtek, és a következő években hasonlóan jelentős fejlesztések várhatóak.

Az eszközökön kívül milyen területen történik még fejlesztés?

A honvédelmi fejlesztés magáról a katonáról szól, e téren is jelentős előrelépések történtek. Összállítottunk egy életpályamodellt a katonáknak, mi az, amit mi elvárunk, és melyek azok a juttatások, amelyeket biztosítunk. Hivatásos és szerződéses katonákról beszélünk, tehát a lakhatási támogatások, az illetményen kívüli juttatások hangsúlyosak. Fontosak a felszerelések, az elhelyezésük körülményei, ezeket folyamatosan javítanunk kell, hogy vonzóvá tegyük ezt a pályát. Szólni kell ugyanakkor a 2010 óta kiépült tartalékos rendszerünkről: az aktív katonai állomány mellett ez is jól működik. 2004-ben szereltük le az utolsó sorkatonákat Magyarországon, utána önkéntes rendszerre kellett átállnunk. Jelentősen előreléptünk ebben is, 11 500 tartalékosunk van, ami óriási eredmény.

Mekkora létszám a végső cél?

Szükséges és elégséges létszám a magyar honvédség vonatkozásában egy 30 ezres aktív és egy 20 ezres tartalékos állomány. Előbbiből jelenleg 25 ezer körüli a létszám, és utóbbiból is már több mint a fele rendelkezésre áll, ők is felkészített katonák, akik bármikor hadra foghatóak.

Már az elmúlt két évben a járványkezelésben is sok feladatuk volt, részt vesznek a határ menti feladatokban is, látszik a rendszer hozadéka. Megjegyzem, a járvány alatt felmerült egy új tartalékos szolgálati forma is, a speciális önkéntes területvédelmi tartalékos forma, mert azt mondtuk, hogy aki elveszítette a járvány miatt a munkáját, jöjjön be katonának mindenféle elköteleződés nélkül, és amikor újra munkát talál magának, visszamehet. Népszerű volt ez a forma, és a bejött létszámnak majdnem a fele bent is maradt, és szerződéses katona lett. Pilot programként megindítottuk az önkéntes katonai szolgálatot is. Azt a korosztályt céloztuk meg, amely felsőoktatásba készül, de nem sikerül a felvételije. Ha bejön hozzánk, nálunk hat hónapos szolgálat után 32 pontot kap, amit később érvényesíthet a felvételijében. Ez kellő motiváció lehet.

Mennyire vonzóak ezek a konstrukciók?

Közel vagyunk a tervezetten szükséges és elégséges létszámokhoz, de természetesen toborzunk tovább. Az a tapasztalat, hogy

a magyar fiatalok fogékonyak, nyitottak erre, és ebben része van az új, high-tech minőségű technikai eszközök színvonalának is.

Ezeket a fejlesztéseket a NATO-tagság indokolta, de mi változik most? A háború miatt felgyorsul-e a fejlesztés?

A NATO-tagság is indokolja, így fogalmaznék. Az alapfeladatunk a magyar emberek védelme, a biztonságuk garantálása. Abból a képességből tudunk felajánlani a NATO-nak, amely ehhez kell. A tagság feladatokat is ró ránk, minden nemzetnek meg kell tennie mindent annak érdekében, hogy a saját védelmét biztosítani tudja.

Több NATO-tagország bejelentette már, hogy a jövőben többet költ a haderejére. Itthon mi a szándék?

A végrehajtás alatt lévő honvédelmi és haderőfejlesztési programunk időarányosan zajlik, a kitűzött célokon most nem indokolt változtatni. 2024-re vállaltuk, hogy a prognosztizált GDP 2 százalékát fogjuk ilyen célra költeni, a legjobb úton vagyunk, hogy ez meg is valósuljon.

Nemrég a Honvédelmi Minisztérium azt kérte a magyaroktól, hogy senki ne osszon meg információt a közösségi médiában arról, ha harci járműveket, katonákat lát. Valóban titkok ezek, vagy inkább csak óvatosságról van szó?

Amikor a lakosság felé megjelent ez a kérés, akkor épp egy jelentős csapatmozgás indult meg a határ biztosítására és a menekültek fogadására a keleti országrészben. Elővigyázatossággal kell ezeket kezelni. Ami a Czeglédy Csaba által posztolt felvételeket illeti, ez egy civil kereskedelmi szállítás volt, nem pedig honvédségi mozgás. Ugyanakkor visszafogottságra intenék mindenkit, és arra kérjük a lakosságot, hogy ne dokumentáljanak és ne osszanak meg ilyesmit.

A dunántúli térséget mennyiben érintik a honvédségi mozgások?

A jóváhagyott éves kiképzési tervnek megfelelően NATO-szövetséges csapatok jöttek gyakorlatra Magyarországra, és a központi gyakorló és lőterünk a Dunántúlon van. Történtek külföldi csapatmozgások tehát a térségben, a jövőt pedig majd meglátjuk. Azon vagyunk, hogy garantáljuk a biztonságot. A NATO-terminológia szerint mi a frontországok között vagyunk, ezek a három balti ország, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária. Ez a NATO keleti szárnya, és a szövetség is azon dolgozik, hogy ezen országok biztonságát, területi integritását, sérthetetlenségét garantálja.

A NATO-csúcson eldőlt, hogy ezekben az országokban, így nálunk is erősítés történik. Ez mit jelent?

Szövetséges megerősítés lesz ezekben az országokban.

A három balti országban és Lengyelországban a NATO előretolt jelenléte eddig is megvolt. Ezt a jelenlétet Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária esetében most jelentették be.

Már működik egy harccsoport magyar vezetéssel, hogy ebben milyen változás lesz, azt majd a részletek ismeretében látjuk.

Felmerülthet-e itthon a sorkatonaság visszaállítása?

Nem szeretnék abban állást foglalni, hogy szükséges-e, vagy sem, de

mi egyelőre nem gondolkodunk a sorkatonaság visszaállításában.

Az önkéntes katonai szolgálatot említettem már, ez éppen egy ilyen szolgálat. Az a lényeg, hogy olyan állománnyal rendelkezzünk, akik kiképzettek, felszereltek, járatosak, tehát nemcsak készek, hanem képesek is a védelmet biztosítani Magyarországon. Ha mozgósításkor valakit behívunk, nyilván alapkiképzésre kell mennie, de ha kiképzett katonaként jön be, akkor ezt nem kell megtenni. Ennek óriási jelentősége van. Korábban, amikor valaki sorkatona volt, és leszerelt, automatikusan tartalékos szolgálatba került, fel volt készítve, meg volt tervezve a beosztása, fel volt szerelve, ez egész más rendszer volt. Bővíteni szeretnénk azt a palettát, hogy a hadköteles férfiakat fel tudjuk készíteni előre.

Elméletben most mit engednek meg a jogszabályok? Ki hívható be adott esetben?

Magyarországon általános hadkötelezettség van. Ha szükség lenne rá, behívnánk a hadköteleseket, ami a 18 és 50 év közötti férfiakat jelenti, közöttük is azokat, akiknek az egészségi állapota ezt megengedi. Ehhez azonban olyan külső fenyegetettségnek kell megvalósulnia, amely a rendkívüli jogrend különböző fokozatainak bevezetését teszi indokolttá.