A franciaországi Grenoble baloldali polgármestere, Éric Piolle pünkösdhétfőn a francia országos tévében azt javasolta, hogy a töröljék el a keresztény ünnepekhez kapcsolódó kötelező szabadnapokat, és helyettesítsék azokat a nemzeti összetartozást erősítő ünnepnapokkal - írja a Mandiner.

A polgármester nem csak a kötelező szabadnapok közül, de a naptárból is száműzné az egyházi ünnepeket, és helyette

olyan eseményeket ünnepelne, mint a rabszolgaság eltörlése vagy a homoszexuális házasság törvényi engedélyezése.

Bár a baloldali politikus kijelentése elsőre sokkoló lehet, Franciaországban régóta kérdéses a keresztény egyház helyzete. Európában Franciaország volt az első, amely tudatosan igyekezett háttérbe szorítani a katolikus egyházat és csökkenteni annak befolyását. Mostanra pedig még nehezebb helyzetben van a kereszténység az országban, hiszen a woke ideológia térnyerése mellett egy jelentős, folyamatosan növekvő muszlim kisebbség is él az országban, akiknek fontos a saját vallásuk, hagyományaik megőrzése.

Sőt, idén év elején elérkezett egy fordulópont. A francia állami statisztikai hivatal (INSEE) adatai szerint 2023 első hónapjaiban

több lett a gyakorló muszlim, mint a gyakorló katolikus Franciaországban.

A hithű muszlimok számának növekedése még figyelemreméltóbb annak tekintetében, hogy egyre kevesebben vallják magukat katolikusnak. A 10 százaléknyi muszlim mellé már 29 százalékra csökkent a magát katolikusnak valló francia állampolgárok száma. A legfrissebb népességi adatok pedig azt mutatják, hogy ez a tendencia folytatódik.

Franciaországban az újszülöttek legalább egyharmadának egyik szülője első generációs bevándorló, aki már Franciaországban született. A termékenységi ráta is a migránsoknak kedvez:

míg a francia nők termékenységi rátája 1,9, a bevándorlóké 2,7.

A társadalom lassú átalakulása pedig már rengeteg helyi szintű döntésben megmutatkozott. Franciaországban nagyjából 3000 muszlim imahely van, és folyamatosan adnak át újabbakat. Nemrég arról szóltak a hírek, hogy a bevándorlásellenes szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés egyik polgármestere részt vett egy mecset átadásán a dél-franciaországi Vaucluse-ban.

Ezek után már szinte magától értetődő, hogy egyes baloldali politikusok teljes komolysággal vetik fel az ötletet, hogy – érdeklődés hiányában – vegyék ki a naptárból a keresztény ünnepeket, de legalábbis semmiképp se legyenek állami szabadnapok.

Folyamatosan kerülnek előtérbe az iszlám fontos napjai

Franciaországban minden tanév kezdetén kiadnak egy naptárat azokról a fontos, az ország állampolgárait érintő vallási ünnepekről, amelyek bár nem hivatalos ünnepnapok, mégis igazoltnak minősül az aznapi iskolai hiányzás.

Jelenleg 11 hivatalos munkaszüneti nap van. Ezek közül hat keresztény ünnep: húsvéthétfő, áldozócsütörtök (Jézus mennybemenetelének napja), pünkösdhétfő, Nagyboldogasszony, mindenszentek és karácsony. Ezeket akarja Éric Piolle eltörölni.

A zsidó és ortodox ünnepek mellett a 13 elemből álló listán három muszlim ünnepnap is szerepel.

Ezek közül az egyik a ramadán utolsó napja, az Aïd El Fitr, egy mozgó ünnep, amely idén április 21-re esett Franciaországban, és egy TikTok-videónak köszönhetően hatalmas arányú iskolai távolmaradást generált.

A szabadság lehetősége ezeken az ünnepnapokon természetesen az adott vallás követőire vonatkozik, ám egy népszerű, masdak_trading nevű TikTok felhasználó, arra buzdította kiskorú követőit, hogy éljenek az otthonmaradáshoz való jogukkal, és a muszlim ünnepnapon ne menjenek iskolába. Ennek következtében országszerte rekordmagas hiányzásokat regisztráltak.

Nem csak az iszlám, de más vallások követői is úgy döntöttek, hogy kihasználják a törvény adta lehetőséget, és pihenéssel ünneplik meg a Ramadán végét. Île-de-France régió republikánus elnökhelyettese, Florence Portelli a Le Figarónak adott interjúban elmondta, bár az elmúlt években is előfordult, hogy néhányan hiányoztak az iskolából Aïd El Fitr ünnepén, idén Taverny városában a 2000 diákból 400-an hiányoztak. Párizs egyik kerületi tanácsosa pedig azt nyilatkozta, hogy az alsó tagozatosoknak csupán 20 százaléka ment aznap iskolába. Ha a következő években folytatódik az idei minta,

könnyen lehet, hogy a kormány elgondolkodik azon, hogy tanítási szünetté nyilvánítsa a muszlim ünnepnapot,

hiszen nem lesz értelme olyan kevés gyereknek megtartani a tanítást.

Ennek ellenére Franciaországban továbbra is létezik egy erős jobboldal, amely azért küzd, hogy visszaszorítsa a bevándorlást, megőrizze a keresztény értékeket, és Franciaország közel kétezer éves keresztény hagyományát. Éric Zemmour Visszahódítás nevű pártja gyakorlatilag az egész politikai kampányát erre a narratívára építette fel, a második legnépszerűbb párt, a Nemzeti Tömörülés pedig szintén azokat a választókat igyekszik megszólítani, akik számára fontos a keresztény kultúra megőrzése.

A Visszahódítás párt EP-képviselője, Nicolas Bay szerint a zöldpárti polgármester elképzelése a keresztény ünnepek eltörléséről egyfajta provokáció a hívekkel szemben, amire csak rátesz egy lapáttal, hogy többek között karácsony helyett a homoszexuális házasság engedélyezésének napját akarja ünnepelni. „A munkaszüneti napok hozzátartoznak a kultúránkhoz, a történelmünkhöz. Franciaország évszázadok óta egy keresztény ország, ez tény” – nyilatkozta.

Stéphane Le Rudulier, a Republikánusok szenátora egyetértett a képviselővel, és hozzátette:

„Az ünnepeket utoljára Robespierre törölte el a Terror ideje alatt, illetve a szovjet kommunisták.”

Franciaország nagyon nehéz helyzetben van, és óriási reformokra van szükség, ha meg szeretné menteni azt a fejlett nyugati kultúrát, amelynek mentén alakította történelmét az elmúlt évszázadokban. Ráadásul az országban hónapok óta belpolitikai káosz uralkodik, és a köztársasági elnöknek, Emmanuel Macronnak jelenleg a bevándorlás az egyik legkisebb gondja. Az ország szétforgácsolódik, és nem sok jel utal arra, hogy képesek lennének egységesen, nemzetként fellépni a problémával szemben.

A Nemzeti Tömörülés folyamatosan növekvő szavazótábora, valamint a Visszahódítás szélsőségesnek mondott eszméinek meglepően széles körű támogatottsága a legutóbbi választáson ugyanakkor azt mutatja, hogy a francia emberek számára fontos kérdés a bevándorlás és az erőszakos iszlám térnyerés visszaszorítása, illetve a keresztény értékek megőrzése.

Nyitókép: AFP/Only France/J-F Rollinger
Forrás: mandiner.hu