Október 16-a az élelmezés világnapja, ennek kapcsán pedig érdemes felhívni a figyelmet egy égető problémára - írja cikkében a mandiner.hu. Ez pedig a élelmiszer-pazarlás. A téma kapcsán mindenképpen kiemelendő pozitív fejlemény, hogy az utóbbi években nagyon sok intézkedés történt világszerte az élelmiszer-pazarlás ellen, ugyanis több ország is felismerte, hogy határozott lépéseket kell tennie az ügyben. Egyszerűen nincs más választás: a fenntarthatóság érdekében egyszerűen nem engedhetünk meg magunknak ekkor a élelmiszer-veszteséget, át kell állnunk a pazarlásmentes életmódra.

Franciaország, Olaszország és Anglia már évekkel ezelőtt szabályozta az élelmiszerek pazarlását, hazánk és Spanyolország pedig két éve vezetett be új törvényt az erre irányuló küzdelem érdekében. 

A kormányzati törvényalkotás mellett civil szervezetek, alulról jövő szerveződések is nagy szerepet kapnak, de nem szabad megfeledkezni a rohamosan fejlődő technika által nyújtott segítségről sem. 

Az Egyesült Arab Emírségekben például mesterséges intelligenciát használnak a nagy kereskedelmi konyhák élelmiszer-pazarlásának csökkentésére.

Rengeteg az élelmiszer-hulladék

Míg a hagyományos társadalmakban egyáltalán nem, vagy csak minimális élelmiszer megy kárba, hiszen egy állat vagy növény minden ehető részét hasznosítják, addig az ENSZ Környezetvédelmi Programjának becslései szerint a globális élelmiszertermelés 17%-a pazarolódik, és körülbelül ugyanennyi veszendőbe megy,

ami azt jelenti, hogy a megtermelt élelmiszerek körülbelül egyharmadát nem fogyasztják el.

A The Guardian a témával foglalkozó cikkében rávilágít: a hulladékhoz való hozzáállás ugyan nagyon eltérő az iparosodott országokban, de a háztartási hulladék globális átlaga évente 74 kg/fő.

Magyarországon 2020-ban még 1,8 millió tonna volt az ételfelesleg, azaz ennyi étel ment veszendőbe, szerencsére napjainkra ez a szám már lecsökkent, de még így is nagyon sok élelmiszer végzi a kukában. A teljes élelmiszerlánc mentén, a legveszélyesebb pazarlók maguk a végfelhasználók, 

mert a hazai élelmiszerhulladék 53 százaléka a háztartásokban keletkezik. 

A lakosság szerepe meghatározó az élelmiszer-pazarlás csökkentésében. Fejenként 65 kilónyi ételt, leginkább főtt ételt, pékárut, zöldséget és gyümölcsöt dobunk a szemétbe évente, egy átlagos háztartás így évről évre 50-60 ezer forintot veszít. Pedig némi odafigyeléssel, a berögzült fogyasztói szokások megváltoztatásával ennek nagy része megtakarítható lenne – írtuk meg egy korábbi cikkünkben.

Az élelmiszer-pazarlás okai

A nem megfelelő vásárlás és az étkezések  rossz tervezése, a „csúnya” zöldségek és gyümölcsök kidobása, a kiskereskedelmi akciókból adódó impulzív vásárlások, a nem megfelelő csomagolási méret – ez csupán néhány oka a háztartási pazarlásnak, ami a legtöbb élelmiszerpazarlást adja.

Az éttermekben és az étkeztetési szolgáltatást nyújtó üzletekben az élelmiszerpazarlás okai között szerepelnek a szabványosított adagok és a vendégek számának túlbecslése. Az Európai Bizottság tanulmánya szerint az élelmiszereken feltüntetett dátumjelzések, mint például a „felhasználható” és a „minőségi megőrzés” is az élelmiszer-pazarlás egyik oka.

A címkék jobb megértése akár 10%-kal is csökkentheti az élelmiszer-pazarlást.

Miközben emberek milliói szenvednek az éhezéstől, világszerte folyamatosan zajlik az élelmiszer-pazarlás a termelési lánc minden pontján. Azonban az élelmiszer-pazarlás mellett élelmiszer-veszteség is hangsúlyos probléma: 

azaz az emberi fogyasztásra szánt növényi és állati árukat még a kiskereskedelmi szektorba kerülés előtt kidobják.

 Ennek számtalan oka lehet: a betakarítás elmulasztása, a rossz tárolás, a szállítási állapot romlása vagy a vevők hiánya.

Az elmúlt évtizedekben az élelmiszer-pazarlás és -veszteség egyre hangsúlyosabb erkölcsi kérdéssé vált szerte a világon. Az ENSZ egyik fenntartható fejlődési célja az egy főre jutó globális élelmiszer-pazarlás felére csökkentése kiskereskedelmi és fogyasztói szinten

Törvénnyel kell küzdeni az élelmiszer-pazarlás ellen

A Világgazdaság vonatkozó cikkében összegyűjtötte néhány ország szabályozását. Franciaországban például már tilos, hogy a szupermarketek megsemmisítsék vagy kidobják az el nem adott élelmiszereket, ehelyett adományozniuk kell, és jótékonysági szervezeteknek vagy élelmiszerbankoknak kell átadniuk a megmaradt ételt. A törvényt 2016-ban vezették be, miután a vásárlók és a szegénység, valamint az élelmiszer-pazarlás ellen küzdő aktivisták alulról szerveződő kampányt indítottak.

Olaszország 2016-ban olyan jogszabályokat vezetett be, amelyek megkönnyítették a vállalatoknak az élelmiszer-adományozást, 

többek között eltörölték azt a szabályt, hogy a szavatossági időn túli élelmiszereket már nem lehet adományozni.

Az EU-ban több mint 37 millió ember nem engedheti meg magának, hogy minden második nap minőségi ételt egyen. Ennek ellenére a 2022-es adatok szerint az Európai Unióban évente mintegy 90 millió tonna, Magyarországon pedig 600 ezer tonna élelmiszer veszett kárba az élelmiszerláncban, ezért 2021 decemberében módosították az élelmiszerláncot szabályozó törvényt: a legnagyobb élelmiszer-áruházaknak 2022 februárjától kötelező felajánlaniuk az élelmiszerárut a minőségmegőrzési időtartamuk lejárta előtt legalább 48 órával az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft. (ÉMK) részére. 

A módosítás azokra a kereskedőkre vonatkozik, amelyek éves nettó árbevétele meghaladja a százmilliárd forintot (Aldi, Auchan, Lidl, Penny Market, SPAR, Tesco). 

Az érintett üzletek az élelmiszert karitatív szervezeteknek is felajánlhatják. A jogszabály célja ugyanis az, hogy a lejáratközeli áru a rászorulókhoz, és ne a kukába kerüljön.

A törvény indoklása kitér arra, hogy az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének becslése szerint az előállított élelmiszereknek mintegy harmada megy veszendőbe, holott a megtermelésük jókora erőforrást igényel. Egy uniós felmérés szerint pedig az élelmiszer-hulladék több mint 5 százaléka a kereskedelemben keletkezik.

Tudta?

Az élelmiszer-pazarlás csökkentése elengedhetetlen az éghajlatváltozás elleni küzdelem során. Az EU élelmiszerrendszeréből származó üvegházhatású gázok körülbelül 16%-át teszi ki. Az élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezet (FAO) szerint a később elpazarolt élelmiszerek előállítása és szállítása a globális üvegházhatású kibocsátás 8%-át teszi ki. Az élelmiszer-pazarlás csökkentésével a háztartások és a vállalatok pénzt takaríthatnak meg.

Mit tehetünk mi otthon?

A Világgazdaság a fent említett cikkében felhívja a figyelmet: az élelmiszer-pazarlást illetően rendkívül fontos, hogy saját, személyes feladatként tekintsünk rá, ne pedig a hétköznapi emberektől független, a nagy cégek által megoldandó helyzetre, teljesen áthárítva ezzel rájuk a felelősséget is.

Ha a számokat nézzük: egy négyfős magyar család évente 50 ezer forint értékű olyan élelmiszert dob ki, amelyet feleslegesen vett meg, vagy minden élelmiszerre költött 100 forintból kb. 10 forintot feleslegesen adott ki. 

Ez nagyjából azt jelenti, 

hogy egy négyfős családban egy ötödik ember is jóllakhatna azokból az élelmiszerekből, amelyek végül a kukában végzik.

Az biztos, hogy a spórolás egyik formája lehet az, ha tudatosabban állunk az élelmiszerek vásárlásához és fogyasztásához. Ezzel nem kell lemondanunk semmiről, csak előre kell tervezni. 

Hogyan?

– Meghatározott időközönként vásároljunk (pl. hetente).
– Gondoljuk át, hogy a következő időszakban mit szeretnénk enni, ehhez milyen alapanyagok vannak otthon.
– Nézzük át az akciókat.
– Ne főzzünk és ne tálaljunk túl nagy adagokat.
– Ha megmarad, fogyasszuk el másnap, vagy készítsünk belőle új ételt.
– Ha nem fogyasztjuk el a maradékot, fagyasszuk le.