Az erdélyi úszótehetség, Fángli Henrietta kiváló teljesítménnyel tette le a névjegyét az első magyar országos bajnokságán. A Duna Arénában rendezett viadalon megdöntötte Kovács Ágnes 24 éve úszott magyar csúcsát 100 méteres mellúszásban, de emellett az 50 méteres számban is nyert - írja a mandiner.hu.
A marosvásárhelyi születésű tehetség ötéves kora óta úszik, egészen idáig román színekben tempózott, de elege lett az ottani állapotokból és megalázó helyzetekből, és elhatározta magát a váltásra. Jelenleg az Egyesült Államokban, Houstonban folytatja egyetemi tanulmányait, győri színekben úszik és helyet kapott a magyar válogatott Eb-keretében.
Mint a transtelexnek adott interjújában felidézi, áldatlan próbatételek elé állította az élet az elmúlt évek során: sem a romániai létesítményhelyzet, sem a szövetséggel való kapcsolattartás, sem a háttérben zajló támogatás nem méltó egy európai országhoz, így kapóra jött a lehetőség, hogy magyar színekben folytassa pályafutását.
„Én sosem éreztem azt, hogy engem fontosnak tartanak, vagy hogy engem egyáltalán jó úszónak tartanának: 14 évesen elvittek egy közép-európai versenyre, majd utána két Balkán-bajnokságon voltam a román csapattal. Mindhárom esetben, ha valakit indítani szerettek volna mellúszásban, akkor engem kellett elvigyenek, mert senki sem úszott az adott korosztályban az adott (mellúszó) számokban. Vagy ha úsztak mellúszásban is, akkor egy másik versenyszámuk fontosabb volt, így jutott hely nekem is, és elvittek.
Az egyik Balkán-bajnokságra elfelejtették elhozni az én dresszem. A válogatott versenyek előtt a résztvevők ugye felszerelést kapnak, de az a méret, amit én kértem, valahogy kimaradt. Mások megkapták, én nem”
– mesélte Fángli, majd hozzátette, a szövetség kishitű hozzáállása sem volt motiváló számára.
„Én direktben nem beszéltem senkivel, és engem sem keresett senki, hogy velem beszéljen. Az egész országos bajnokságon nem találkoztam senkivel a szövetségtől. Még a szövetségi edzőt sem láttam a versenyen, de mivel mások beszéltek vele biztosan ott volt. Az edzőmön keresztül jutott egy olyan információ vissza hozzám, hogy
mivel az Európa-bajnokságon én valószínűleg úgysem jutnék döntőbe, nem igazán lenne értelme engem oda nevezni”
– emlékezett vissza az úszó, akiben rengeteg fájdalom összegyűlt az elmúlt időszak alatt: „az évek során már sok minden összegyűlt, és az a kijelentés, hogy úgysem jutnék döntőbe, nekem nagyon rosszul esett. Úgy éreztem, hogy hosszú évek munkáját konkrétan a kukába dobták. Miért nem beszéltek velem? Soha nem gratuláltak” – fogalmazott a Houstonban harmadéves egyetemista.
Fángli a magyar bajnokságon egyből felhívta magára a figyelmet, miután több számban is a dobogó tetejére állhatott.
„Számomra óriási élmény volt a magyar bajnokság. Amióta versenyszerűen úszom, és tudom, hogy a magyar úszósport mennyire sikeres, azóta arról álmodom, hogy majd egy nap én is ott versenyzek.
Már az egy valóra vált álom volt, hogy ott lehettem és indulhattam. Az eredményektől függetlenül felülmúlta minden elvárásomat.
Engem elég sok csalódás ért a román úszósportban, és nagyon motivált, ha én a magyar bajnokságban fogok úszni, akkor lépjek szintet!” – hangsúlyozta az Eb-n is bizonyítani akaró, és az olimpiai szintidőt megszállottan hajtó Fángli Henrietta.
