Spanyolországban már embereken tesztelnek egy oltóanyagot. Ócsai Lajos járványügyi szakértő az Origónak azt mondta, hogy nagy valószínűséggel jövőre lesz elérhető oltóanyag Magyarországon is. Úgy látja, az eddig bejelentett vakcinák esetében kizárt, hogy veszélyesek lennének az emberre, mivel azok nemzetközi protokoll alapján készülnek. A szakember szerint a mostani helyzetben sokkal erőteljesebben kellene fellépni az oltásellenes irányzatokkal szemben, mivel azok nagyon komoly károkat okozhatnak.  

Javában zajlik a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) közös vakcinafejlesztési projektje - fogalmazott Kis Zoltán virológus még augusztus elején a Magyar Nemzetnek a hazai oltóanyag-fejlesztés kapcsán. A kutató, aki elsőként izolálta a koronavírust Magyarországon, elmondta, „a Nemzeti Népegészségügyi Központ Nemzeti Biztonsági Laboratóriumában jelenleg is rengeteg kísérlet folyik, ami nagyon sokrétű feladat, hiszen előbb meg kell találni, illetve ki kell választani a megfelelő vírustörzset, majd fel kell mérni, hogy mennyire tud szaporodni, miként tudják biztonságosan inaktiválni a vírust, és milyen immunválaszt vált ki”. 

A Reuters legújabb híre szerint pedig proteinalapú koronavírus-vakcinát kezdett el tesztelni a francia gyógyszergyártó, a Sanofi brit versenytársával, a GlaxoSmithKline-nal karöltve. A két gyógyszergyártó  szerint a tesztek első eredményei december elejére várhatók, és ha biztatók, december végén megkezdődhetnek a hármas fázisú tesztek. Ha minden jól megy, 2021 elején nyújtják be a kérvényt az engedélyezésre a hatóságoknak.

Jövőre már nagy valószínűséggel lesz vakcina

Az idei őszi-téli szezonban várhatóan még nem lesz elérhető itthon vakcina a koronavírus ellen, de jövőre nagy valószínűséggel már elérhető lesz egy hatékony szer - minderről már Ócsai Lajos járványügyi szakértő, az ÁNTSZ járványügyi főosztályának korábbi vezetője beszélt az Origónak. A világban zajló kísérletekről és az eddigi eredményekről elmondta, teljes mértékben ki lehet zárni, hogy az eddig bemutatott oltóanyagok ártalmasak lennének az emberekre. Ezeket a vakcinákat kipróbált technológiák alapján készítik. Az lenne mindenki érdeke, hogy ezeket a fejlesztéseket még inkább felgyorsítsák, és minél előbb elérhetőek legyenek ezek a termékek a nagyközönség számára. 

A szakember kifejtette, hogy a fő kérdés a vakcinák esetében, hogy a szervezet azokra milyen immunválaszt ad. 
Ezt előre nem lehet megmondani, de a kutatók legfőbb feladata, hogy ezeket a válaszokat felfedjék, és a lehető legjobb megoldást kínálják rá. 
Ócsai szólt arról is, hogy az esetleges vakcina kapcsán a politikának sokkal hatékonyabban kellene fellépnie az oltásellenességgel szemben, mivel az utóbbi mozgalom nagyon súlyos károkat tud okozni, és ez hatványozottan igaz a mostani helyzetre is.

A szakember helyes döntésnek nevezte, hogy a magyar kormány az Európai Unió oldalán 5 millió vakcinát lekötött már. A nagy feladat ezzel kapcsolatban, hogyha a vakcina valóban meglesz, és megérkezik Magyarország területére, akkor azt minél előbb el kell juttatni az érintettekhez. 
Mindez egy óriási logisztikai feladat, mivel korábban a 3 millió H1N1 elleni oltóanyagot sem volt könnyű eljuttatni azokhoz, akik azt be tudták adni az embereknek. 
Ócsai Lajos kifejtette, hogy ebben a kormányhivataloknak is nagy szerepe lesz majd, és jelentős energiákat kíván majd tőlük.

Bizakodók a magyarok

A megkérdezettek többsége szerint lesz koronavírus elleni védőoltás, amit a lakosság 55 százaléka nagy valószínűséggel beadatna magának - derült ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) megbízásából végzett országos reprezentatív kutatásból. A magyarok harmada (32 százaléka) gondolja, hogy egy évnél is korábban elérhető lesz mindenki számára a koronavírus elleni vakcina az országban. 50 százalék szerint egy év múlva, 16 százalék szerint pedig két év múlva vagy később lesz védőoltás. A megkérdezetteknek mindössze 2 százaléka gondolja úgy, hogy nem lesz vakcina egyáltalán. 

Az AIPM országos kutatása azt is felmérte, hogy milyen gyakran kapnak az emberek nem kötelező védőoltásokat, és melyek a leggyakoribbak ezek közül. Kimagaslóan a leggyakoribb az influenza elleni védőoltás beadatása (29 százalék), amelyet a kullancs okozta agyvelőgyulladás elleni (9 százalék) és a járványos agyhártyagyulladás elleni (4 százalék) védőoltás követ a listán. 

300 millió vakcina

Az Origo is beszámolt arról, hogy a brit gyógyszergyártó cég, az AstraZeneca megállapodásra jutott az Európai Bizottsággal, miszerint év végéig legalább 300 millió adag vakcinát fog szállítani az uniós tagállamok részére. A Brussels Times szerint a szerződés jelenlegi formájában nem tartalmaz a cég részéről olyan felelősségbiztosítást, amelyet ilyen esetekben a termék esetlegesen felmerülő mellékhatásainak költségeire szoktak kötni, így ennek esetleges pénzügyi következményeit a tagállamok kormányaira hagyja.

A cég azt hangsúlyozza, hogy a vakcinát önköltségi áron, vagyis profit nélkül biztosítja az unió részére, 2,9 eurós adagonkénti áron, ami véleményük szerint nagy könnyebbség a kormányoknak. A lap szerint több szakértő aggasztónak nevezte a felelősségbiztosítás áthárítását, és a kormányok is nehezményezik ezt, a járványhelyzet sürgető mivolta miatt ugyanakkor inkább vállalják a többletkockázatot, hisz úgy gondolják, hogy óriási könnyebbség lenne, ha egy valóban hatékony vakcina már hónapokon belül rendelkezésre állna.

Az Európai Unió más gyógyszergyártókkal is tárgyal, adott esetben hajlandó velük is hasonló szerződést kötni, ha a klinikai vizsgálatok azt mutatják, hogy az adott készítmény hatékony.

Az oroszok gyorsítják a termelést

Mint ismert, elsőként Oroszország jelentette be, hogy kifejlesztett egy vakcinát. Az oroszok hazai és külföldi Covid–19 elleni vakcinával is beoltathatják majd magukat – jelentette ki Gyenyisz Manturov orosz ipari és kereskedelmi miniszter szeptember 2-án. „Az embereknek meg kell adni a választás lehetőségét. És itt senki sem fog senkire nyomást gyakorolni, hogy milyen védőoltást adasson be" – nyilatkozott a tárcavezető. Fontosnak nevezete ugyanakkor, hogy az orosz vakcina versenyképes legyen, és közölte: 27 ország jelentette be igényét arra, hogy kipróbálhassa a kereskedelmi megrendelést megelőzően. 
Közölte, hogy több helyre kétezer dózisig terjedő mennyiségben már szállítottak belőle. Manturov szerint Oroszország az év végéig havi másfél millió adagra tervezi felfuttatni a termelést, amit a későbbiekben tovább bővíthetnek. 

Az első orosz vakcina klinikai tesztelésének „posztregisztrációs" (harmadik) szakasza hivatalosan szombaton kezdődik meg, de Vlagyimir Zsirinovszkij, a jobboldali politikát követő Oroszország Liberális Demokrata Pártja nevű parlamenti párt vezetője önkéntesi minőségben beoltatta magát.

Kereskedelmi forgalomba is kerülhet a kínai vakcina

A SinoPharm kínai állami gyógyszergyártó vállalat várhatóan az év végéig kereskedelmi forgalomba hozható oltóanyagot állít elő az új típusú koronavírus ellen – mondta a vállalat vezetője, Liu Csin-cseng a Kínai Kommunista Párt lapjában. Liu elmondása szerint a vakcina 1000 jüanba (hozzávetőleg 42 ezer forint) kerül majd, és két lépésben kell beadni, 28 nap eltéréssel. A cégvezető egyúttal azt javasolta, hogy a diákok és a nagyvárosokban élő emberek mindenképpen oltassák be magukat, de arra az álláspontra helyezkedett, hogy a vidéken, gyéren lakott helyen élőknek nincs szükségük a vakcinára. 

Nem kell mind az 1,4 milliárd kínait beoltani – húzta alá Liu, hozzátéve, hogy a SinoPharm két kísérleti oltóanyagon dolgozik, és évente 220 millió adag oltás legyártására van kapacitása.

Szintén írtunk arról, hogy a spanyol gyógyszerügynökség (AEMPS) engedélyezte egy koronavírus elleni védőoltás emberi tesztelését. Az Ad26.COV2.S nevű vakcinát a Johnson & Johnson cég tulajdonában lévő Janssen Pharmaceutica vállalat fejleszti, amelynek klinikai vizsgálatához 190 önkéntest toboroznak Spanyolországban. A vizsgálatok két madridi és egy santanderi kórházban zajlanak majd egészséges 18 és 55 év közötti, valamint 65 év feletti jelentkezők bevonásával.