Sőt, egy elmélet szerint valójában így is történt. Lehetséges, hogy a francia költő a magyar királyról mintázta Lancelot alakját?
Sir Lancelot nyomában
Habár az Artúr-mondakör eredete az 5-6. századra nyúlik vissza, Lancelot jóval később, a 12. század második felében jelent meg. A Kerekasztal lovagjai, mint például Sir Percival, Sir Gareth, Sir Gawain és Sir Key, mind kelta eredetűek, de a legendát hamar lefordították angol, majd francia nyelvre is. A 12. századra már valóságos „bestsellerré” vált, olyan népszerű volt, mint a mai Marvel-filmek. Azonban legnépszerűbb figurája, a legnagyobb lovag, Sir Lancelot, csak jóval később csatlakozott a középkor Bosszúállóihoz. A legkorábbi walesi vagy latin nyelvű kéziratokban még egyáltalán nem szerepel, hiányzik Geoffrey of Monmouth 1136-os, angol királyokról szóló kéziratából, és Wace Artúr királyról és lovagjairól írt könyvéből is, amely 1155-ben jelent meg. Egy modenai katedrális 1100-as évek közepén készült reliefjén is láthatóak a Kerekasztal lovagjai, de ezen is csak a kelta eredetű lovagok láthatóak, és persze Artúr király Ginevra királynéval. Tehát Lancelot ekkor még nem is létezett. Az 1100-as évek második felében azonban úgy robbant be az irodalomba, mint a királyné megmentője, az első számú bajnok, Ginevra titkos szeretője, a Szent Grál keresője, a lovagi erények megtestesítője. Egyszóval ellopta a rivaldafényt.
Mivel brit területeken hiába kutattak Sir Lancelot eredete után, a kutatók figyelme a kontinens felé fordult. De honnan ered a név? Egy elmélet szerint Lancelot valójában négy másik lovag figurájának összeolvasztásából ered. Lot, Llenlleawc, Lucius és Llwch, akik mind Írországból származtak. Azonban ezt csak az támasztja alá, hogy mindnek L-el kezdődik a neve. A teória szerint Lancelot figuráját eredetileg ír istenség ihlette, de ez sem tudta meggyőzni az olvasókat.
Szent László történetével indult a hős útja?
Ezzel szemben Stephen Pow történész úgy véli, Sir Lancelot ihletője nem lehetett más, mint a magyar király, Szent László (1077-1095). Más történészekhez hasonlóan Pow is próbálta megfejteni a Lancelot név eredetét, amely szerinte a László gallo-romance kiejtéséből származik. Ráadásul Szent László híres lányszabadítása is teljesen megegyezik Sir Lancelot első hőstettével. (Az elrabolt nő megmentése nem szerepel Szent László legendájában, mégis ez lett a királyról szóló legnépszerűbb történet.)
Lancelot figurája először Chrétien de Troyes művében tűnik fel, aki a magyar király sógorának megrendelésére írta meg a Lancelot, a kordé lovagja című regényét. Chrétien de Troyes a francia király, VII. Lajos lányának, Marie de Champange udvari költője volt. Öt művet is írt a Kerekasztal lovagjairól, ebből a Lancelot, a kordé lovagja az első olyan, amiben Lancelot főszerepet kap. Ám Marie de Champagne grófnő nemcsak megbízta a költőt a Lancelot-história megírásával, hanem még a történet vázlatát is előre megírta neki. Ez pedig kísértetiesen hasonlít Szent László hőstettére. De hogyan ismerhette meg Szent László történetét egy francia királylány?
A Lancelot, a kordé lovagja feltételezett keletkezési dátuma (1184-1187) egybeesik egy fontos politikai eseménnyel Franciaország és Magyarország között. III. Béla 1186-ban vette feleségül Capet Margitot, a francia király húgát. A házasságról 1184-1185 körül kezdett tárgyalni a két királyi ház, amikor magyar követek érkeztek a francia udvarba. Capet Margit királynénak köszönhetően a magyar kultúrát erős francia befolyás érte, legfőképpen III. Béla udvarában. Hogy ingatag uralmát erősítse, III. Béla László szentté avatását tűzte ki célul. (Bélát az esztergomi érsek sem volt hajlandó megkoronázni, és sokak szemében törvénytelen királynak számított.)
Szent László leghíresebb hőstette a kerlési csata volt, ahol az egyik pogány kun (vagy besenyő) harcos elrabolt egy magyar lányt. László herceg, habár komoly sebeket szerzett a csatában, üldözőbe vette a kunt, kilökte a nyeregből, és a harc gyalogosan folytatódott. A faliképen látszik, hogy a lány maga is segít a hercegnek verekedés közben, egyes ábrázolásokon felveszi nomád harcos elejtett csatabárdját, és a lábára céloz vele, máshol pedig szablyával harcol. Az egyik freskón például azt láthatjuk, hogy Szent László a hajánál fogva hátrarántja az ellenfele fejét, a lány pedig elvágja annak torkát. A csata után a sebesült és kimerült László fejét a lány ölébe hajtva pihen.
Sir Lancelot verziója
Annyi biztos, hogy a francia udvarba érkező magyar követek, akiknek jó része Párizsban tanult, hallhatták az Artúr királyról szóló történeteket, és az is valószínű, hogy ők is meséltek Szent László lovagiasságáról. Marie de Champagne (aki a magyar király sógora lett) így ismerhette meg Szent László történetét, és ezért kérte az udvari költőjétől, hogy szője bele a műbe. A történet szerint egy pogány harcos elrabolja Ginevra királynét, és egyetlen lovag sem tud segíteni rajta. De akkor hirtelen felbukkan egy ismeretlen vitéz, aki párbajt vív a pogánnyal a királyné szabadságáért. A két bajnok leesik a lóról, Lancelot pedig súlyosan megsérül. Ekkor egy hajadon lány rohan Ginevrához, és megkérdezi tőle a rejtélyes lovag nevét. A királyné úgy véli, Lancelotnak hívják, ezért amikor a hős vesztésre áll, a hajadon lány így kiált: Lancelot, fordulj meg, és lásd, ki néz téged! Amikor Lancelot megpillantja a királynét, az ereje visszatér, és legyőzi, majd lefejezi a nomád harcost.
A névtelen megmentő
De milyen jelentősége van annak, hogy a hős neve csak a döntő pillanatban derül ki? Az elmélet szerint ez egyértelműen a magyar udvar felé tett gesztus. (Ne felejtsük el, hogy az Árpád-ház abban a korban nagyon komoly presztízzsel rendelkezett, amelyet jórészt számos szentjének köszönhetett. Maga a tény, hogy a francia Capet-dinasztiával kerültek rokonságba, jól mutatja az Árpádok felemelkedését.)
Arról azonban nincsenek információink, hogy III. Béla hallhatott-e erről a műről, de azt tudjuk, hogy Capet Margit trubadúrt is vitt magával Magyarországra. Az Artúr-mondakör persze a magyarok között is hamar népszerű lett, amit jól mutat, hogy divatba jöttek a Kerekasztal lovagjainak nevei, mint például a Lancelot, a Percival vagy a Tristan - ahogy azt Kurz Ágnes történész is hangsúlyozza.
Azt pedig, hogy a Lancelot név a László francia kiejtéséből származik, azzal lehet alátámasztani, hogy más László nevű uralkodóinkat a francia nyelvű források szintén Lancelotnak neveznek. Az olaszok Lanzilónak ejtették, egy német krónika pedig II. Lászlót Lanzlaunak nevezi. II. László 1162 és 1163 között uralkodott, tehát azelőtt, hogy Lancelot figurája először megjelent volna. 1396-ban, mikor a francia lovagok a magyarokkal együtt harcoltak Nikápolynál, a magyarok szent királyukat hívták segítségül a harcban, akinek nevét a franciák Lancelotnak hallották. (A magyar lovagok csatakiáltása így hangzott: Isten és Szent László, segíts!) Az elmélet támogatói szerint ezeket korábban azért nem vették figyelembe, mert elképzelhetetlennek tartották, hogy magyar befolyás érte a francia lovagi irodalmat. De ne felejtsük el, a „szent” Árpád-ház ekkoriban nagy névnek számított az európai dinasztiák között.
