Majd azzal kezdett tételes felsorolásba az EP-képviselő, hogy a képviselő hazugságaival és csúsztatásaival szemben a tények a következők:

1. A sokat emlegetett úgynevezett uniós mentőprogram 37 milliárd eurós keretében semmilyen új forrás, plusz pénz nincs. Ezek az összegek a tagállamoknak a 2014-2020-as időszakra már korábban, hét évre előre megítélt tagállami uniós pénzügyi borítékjaiban benne vannak. Ahogy ezt Andrej Babis cseh kormányfő saját twitter oldalán megfogalmazta, a koronavírus elleni küzdelemre jóváhagyott 37 milliárdos csomag nem plusz támogatás, „az a pénz már régen a miénk”. „Szeretnék figyelmeztetni arra, hogy a COVID-19 elleni küzdelemre az EU egy koronával sem ad többet, mint amit az egyes országok már a járvány előtt igényeltek. A jóváhagyott 30 milliárd, ami miatt a sajtó az európai intézményeket ajnározza, nem plusz pénz.”

2. Az EU késlekedett a döntéseivel, annak ellenére, hogy a járvány példátlanul súlyos, és rendkívül komolyak a már érezhető költségvetési, gazdasági és szociális következményei. Markus Söder bajor miniszterelnök a Spiegelnek adott interjújában egyenesen így fogalmaz: „Most lenne itt az ideje Európa és a Bizottság fellépésének. De feltűnően nagy a csend Brüsszel körül.” A Bizottság javaslatai pedig végül sajnos senkinek, egyetlen tagországnak sem biztosítanak több pénzt, csupán a tagállamok alig egyharmadának előbb fogják odaadni azokat a fejlesztési forrásokat, amiket már egyébként is elkülönítettek az adott ország számára az európai régiók felzárkóztatását szolgáló pénzekként az EU költségvetésében.

3. Nekünk, magyaroknak, Magyarországnak egyetlen egy fillér plusz európai uniós forrást nem jelent ez a Bizottsági javaslat.

4. Magyarország és számos további tagállam esetében a regionális fejlesztési források már nem átcsoportosíthatóak. Görögország, Horvátország, Írország, Ciprus, Litvánia, Lettország, Luxemburg, Málta, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia ugyanis hazánkhoz hasonlóan, jól teljesítő tagállamokként, az uniós fejlesztési forrásokat már teljes egészében vagy a 100%-hoz közeli mértékben lekötötték. A 2014-2020-as hétéves keretköltségvetési ciklus vége felé a tagállamok többsége uniós jóváhagyás mellett már időben eldöntötte, leszerződte/lekötötte, és többségében elköltötte a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat. Ezek a felzárkóztatási források az uniós szabályokkal összhangban olyan gazdaságfejlesztési célokra, programokra kerültek elkülönítésre/elköltésre, amelyek megszakítása, a gazdaságfejlesztési programokra fordítható források elvonása nemhogy enyhítené a koronavírus okozta gazdasági károkat, hanem még inkább mélyítené azokat.

5. Magyarországon, 2020. március 28-ai állapot szerint a 2014-2020-as fejlesztési ciklusban 236.539 pályázat érkezett be, amelyből 156.792 pályázatot támogattak, és 9.610 milliárd forint támogatást már odaítéltek. A támogatott pályázatok után már 155.736 támogatási szerződést kötöttek meg, amelyre 9.362 milliárd forint kötelezettségvállalást vállaltak. Ebből 140.320 pályázat után már kifizettek 7.152 milliárd forintot, ebből számos egészségügyi fejlesztés is megvalósult. Ezeknek a fejlesztési forrásoknak egy „átcsoportosítás” keretében történő elvonása beláthatatlan gazdasági következményekkel járna.

6. A strukturális alapokból korábban és most előlegként kapott források nem plusz források. Ezeket egyfajta „likviditási” előlegként kapják a tagállamok. A leszerződött, végrehajtott projektek után ezeket ki kell fizetniük a támogatottaknak, amíg a Bizottságnak benyújtott számlák után megérkezik a tényleges támogatás. Az előlegek nem számítanak bele egy tagállam által lehívott uniós források nagyságrendjébe, mert azokat végül vissza kell fizetni. Az, hogy most az előlegeket nem kell visszafizetni, nem azt jelenti, hogy többletforrást kapunk, hanem csupán azt, hogy ezeket később, amikor számlákat nyújtunk be az Európai Bizottsághoz, akkor már nem kapjuk meg újra.

7. Az EP-képviselők elsöprő többsége támogatta a Bizottság javaslatát, amely jelen formájában csak az európai uniós tagországok mintegy egyharmadának, kevesebb, mint a felének nyújt valamiféle segítséget. Azoknak, akik rosszul állnak az uniós fejlesztési források lehívásában, az uniós pénzek lekötésében és felhasználásában. Magyarország, közös sikerünknek köszönhetően, nem ezen tagállamok közé tartozik. A Fidesz–KDNP EP-képviselői az unió vezetői által oly sokat emlegetett szolidaritás, együttérzés jegyében támogatták ezt az indítványt.

8. A magyar kormánypárti képviselők ugyanakkor azt kezdeményezték, hogy az Európai Néppárt frakcióvezetője terjessze az Európai Bizottság elé azokat a magyar delegáció által javasolt és más néppárti képviselők által is támogatott megoldásokat, amelyek a tagországok további kétharmadának is segítséget jelenthetnek.

9. A Fidesz-KDNP képviselői azt javasolják, hogy az Európai Bizottság azokon a területeken is nyújtson előfinanszírozást, ahol a tagországok még nem kötötték le teljes egészében a rendelkezésre álló uniós forrásokat. Ilyen az Európai Szociális Alap.

10. Sajnos az Európai Szociális Alapot nem érintették az Európai Bizottság eddigi javaslatai. Az Európai Szociális Alap azonban jelentős szerepet tud játszani a munkavállalókat érintő negatív gazdasági hatások kezelésében. Az Európai Szociális Alapot mozgósítani kellene a kieső bérek finanszírozására, valamint a növekvő munkanélküliség visszaszorítására.

11. Fontos további javaslatunk, hogy a koronavírus elleni védekezésre nyújtott uniós forrásokat az országokon belül bármely régióban fel lehessen használni, még ott is, ahol egyébként a gazdasági fejlettség miatt nem, vagy csak korlátozottan lehetne uniós forrásokat felhasználni. Erre azért van szükség, mert a vírus nem válogat a régiók között, így például a közép-magyarországi régióban is szükség van a segítségre.

A tények makacs dolgok – zárta a EU-támogatásokkal kapcsolatos helyzetet tisztázó bejegyzését a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője. Majd hozzátette, hogy az Európai Unió eddigi döntései sajnos egyetlen eurócent plusz uniós forrást nem adnak egyetlen tagországnak sem.

Deutsch Tamás kifejtette, hogy a Bizottság javaslata a tagállamok alig egyharmadának és csupán annyiban segít, hogy az egyébként is nekik járó uniós pénzek egy részét előbb kapják meg.

Magyarország egyetlen fillér plusz támogatást nem kap – húzta alá a Facebook-bejegyzésben. Majd magyarázatként hozzátette, hogy a korábban és most a tagállamoknak folyósított előlegek egyetlen fillér plusz uniós támogatást sem jelentenek.

A Fidesz európai parlamenti képviselője arra is rávilágított, hogy az uniós fejlesztési források baloldal által előszeretettel emlegetett „átcsoportosítása” durva megszorító intézkedéseket jelent, tovább növelve a járvány okozta gazdasági és szociális problémákat. Ujhelyi István a szikár tények ellenére hatalmas uniós támogatásokról hadovál – írta a Fidesz EP-képviselője. Végül hozzáfűzte, hogy a magyar hatóságok mindennapos és szoros kapcsolatban állnak az Európai Unió intézményeivel. Arra biztatom a magyar hatóságokat, hogy Ujhelyi István bombasztikus nyilatkozatai után azonnal kérjék számon az uniós intézményeken az Ujhelyi szerint nekünk állítólagosan járó sok ezer milliárd forintos támogatásokat – folytatta bejegyzését. Hiszen Ujhelyi képviselő olyan, mint az úttörő, mindig igazat mond. Ennyi – zárta sorait Deutsch Tamás.

Kép: MTI, origo.hu