Magyarország 2015 óta következetesen képviseli azt az álláspontot, amely szerint a menekültek és a gazdasági bevándorlás kategóriáját teljesen külön kell kezelni. Az, hogy a kettőt az Európai Bizottság és az Európai Parlament (EP) folyamatosan megpróbálja összemosni, a jelenlegi, tagállamok közötti konfliktuson messze túlmutató, egyenesen katasztrofális következményekkel járhat az EU-ra nézve - írja a Mandiner.

Magyarországot az EU Brüsszel által kézivezérelt egyes tagországai nagy részben a migrációs politika miatt nézik fekete báránynak. Ameddig a vita elvi alapokon, érvek és ellenérvek ütköztetésével zajlik, nincs túlzottan nagy gond. Az igazi probléma akkor kezdődik, amikor az EP erősen diktatórikus hajlamai úgy kerülnek felszínre, hogy konkrétan a neki jogosan járó anyagi források visszatartásával kezd zsarolni egy tagállamot, és szankciós mechanizmussal akarja kikényszeríteni azt, amit a szokásos vállveregetéssel nem tud elérni. 

Bár az ilyen jellegű, ideológiai alapokra épülő revolverezés szöges ellentétben áll az Európai Unió alapelveivel, rendeltetésével, céljaival és működésével, Brüsszel már nem is nagyon titkolja, hogy a zsarolási akciók mögött megbúvó eredeti szándékok többek között a magyar kormány családmodelljével és migrációs politikával kapcsolatos határozottságának szólnak.

Kívül már tényleg tágasabb

A zsarolás nem csak Magyarországot érinti, hanem gyakorlatilag minden olyan államot, amelynek gazdasága nagy részben az uniós szerződésektől függ. Az EB még akkor sem szakít ezzel a nemes szokásával, amikor a válság és az infláció kézzelfoghatóan felszínre hozza a rejtett problémákat: többek között a lakhatási válságot, a környezetvédelmi célok elérésének ellehetetlenülését és a szociális, vagy éppen a segélyezési rendszer hihetetlen túlterheltségét. 

Hogy egy ország célkeresztbe kerüljön, ahhoz még csak nem is kell EU-s tagállamnak lenni. Svájc legfontosabb gazdasági partnere az Európai Unió, az EB pedig mindent megtesz annak érdekében, hogy ezt kihasználva akaratát és az EU-s álláspontokat a lehető legtöbb területen ráerőltesse az országra. Svájc valós és súlyos problémákkal néz szembe: lakossága – alapvetően és elsősorban a bevándorlásnak köszönhetően – 

az elmúlt húsz esztendőben 21 százalékkal nőtt, és közelít a kilencmillió fő felé. 

2022-ben 146 ezer ember érkezett az országba, a tendencia enyhülésére pedig semmi nem utal. A bevándorlók okozta gazdasági károk a Svájci Néppárt (SVP) szerint annyira súlyosak, hogy várhatóan népszavazást kezdeményez a lélekszám határának megállapítása érdekében. Marcel Dettling, az SVP és a Nemzeti Tanács tagja úgy fogalmazott: az elmúlt évek egyik legsúlyosabb válságával kell szembenézni, és ha nem cselekednek, az események egyszerűen átlépnek rajtuk. 

A Svájci Néppártnak nem ez az első ilyen kezdeményezése: 2014-ben már volt egy hasonló, tömeges bevándorlás elleni kísérletük. Akkor többségben voltak a javaslatra igennel szavazók, ám az Európai Bizottság – szó szerint – azzal zsarolta meg a svájci kormányt, hogy ha a szavazás eredménye szerint döntenek, akkor az összes uniós megállapodást semmissé tehetik, ami pedig gazdasági szempontból súlyos csapást mért volna az országra. Svájc végül fejet hajtott, és egy erősen felhígított verziót vezetett be, amely a kvótaszám megállapítása helyett a svájci munkavállalóknak adott plusz kedvezményeket a munkaerőpiacon.

2020-ban aztán újra nekifutottak ennek a kérdésnek, akkor is az EU-s polgárok svájci letelepedésének és munkavállalásának korlátozása ügyében írtak ki referendumot. Ekkor azonban a szavazók 61,7 százaléka utasította el az EU-s országokban élők szabad mozgási lehetőségének szűkítésére tett javaslatot.  

Migráció és erőszak

A Svéd Néppárt népszavazási kezdeményezését számos indok támasztja alá. Az elsők között szerepel a gazdasági migránsok döntő többségét adó olyan csoportok jelenléte az országban, amelyek nem tudnak vagy nem is akarnak beilleszkedni Svájc társadalmi, kulturális és tradicionális környezetébe.(Ugye emlékszünk még a magyar kormány sokat szidott plakátkampányára a „Ha Magyarországra jössz, be kell tartanod a törvényeinket” témakörben? Ez pontosan ugyanaz.) Ezt pedig a napnál világosabban bizonyítják a svájci börtönök statisztikái. Tavaly a fogvatartottak kétharmada külföldi állampolgár volt, a legtöbben közülük algériaiak. Őket a románok, a franciák, az eritreaiak és az olaszok követték, csak éppen svájciak nem voltak a Top 5-ben.

A gazdasági fellendülés meséje

Az Európai Bizottság egyik fő érve a gazdasági bevándorlás mellett az, hogy a migránsok Európába áramlása óriásit lendít mind a létszámhiányban fuldokló munkaerőpiacon, mind a gazdaságon. Az SPV szerint ez mese habbal. A migráció által kiváltott népességnövekedés egyáltalán nem hoz magával gazdasági erősödést – éppen ellenkezőleg: a mennyiség a minőség rovására megy. Thomas Matter, a Nemzeti tanács néppárti képviselője rámutatott: a népességnövekedés valójában elérte azt a pontot, amely már a recesszió felé taszítja az országot, 

az egy főre eső jövedelem emelkedése már tavaly sem volt képes követni a népesség 2,5 százalékos tavalyi növekedését.

„Azt akarják velünk elhitetni, hogy a bevándorlás egyenlő a gazdasági növekedéssel. A valóságban azonban pontosan az ellenkezője történik. A migrációs adatok hajmeresztőek. Ha Svájc a következő húsz évben ezt a tendenciát követi, minden összeomlik. Riadót kell fújnunk, mert az utolsó pillanatokban vagyunk ahhoz, hogy érdemben még tenni tudjunk ellene” – fogalmazott Matter, hozzátéve, hogy az ország egészségügyi, oktatási és közlekedési pénzügyi tartalékai már így is kimerültek.

10 millió és nem több

A mostani népszavazási kezdeményezés tanult az elmúlt évek sikertelenségéből. Bevándorlási referendum helyett „fenntarthatósági kérdéseket” tesznek fel, vagyis arra akarnak rávilágítani, hogy mennyibe kerül az államnak a bevándorlók fizetése vagy szociális, lakhatási támogatása, és ez meddig tartható fent válság idején.

Az elsődleges cél, hogy a lakosság létszáma a bevándorlás miatt ne haladja meg a 10 millió főt.

Egy sikeres referendum előírná a kormánynak bizonyos népességnövekedést akadályozó lépés megtételét. Ha a lakosság létszáma elérné a 9,5 millió főt, a Szövetségi Tanácsnak új törvényeket kellene életbe léptetnie a populáció további duzzadásának megtörésére. Ha azonban a 10 milliót is eléri a létszám, abban az esetben olyan szigorú intézkedések lépnének életbe, amelyek akár a nemzetközi migrációs egyezmények és az EU-s szabad mozgással kapcsolatos megállapodások felfüggesztésével is járhatnak.

Ébredések, avagy Svájcban is jöhet a magyar modell?

A népszavazási tervezetekből az is kiderül, hogy Svájc a 10 millió fős limitet kizárólag a migránsok tekintetében húzza meg. Amennyiben a határszámot a svájci születésszámok miatt kellene átlépni, akkor „emelhetnének” rajta. Az ország ezzel a kívülről érkező, mesterséges demográfiai robbanás helyett a hagyományos nemzeti családpolitika mellett tenné le a voksát, ugyanúgy elutasítva a bevándorlás okozta népességnövekedést, mint Magyarország, amely a családtámogatási rendszer folyamatos bővítését és a demográfiai hanyatlás megállításának belső megoldásait helyezi előtérbe a migránsok előtt szélesre tárt kapuk elve helyett.
A SVP ezen a héten dönt a referendum részleteinek kidolgozásáról. 

Az Európai Bizottság mindenesetre nem hajlandó engedni migránspolitikájából. Miután hosszú éveken keresztül körömszakadtáig védte azon hamis álláspontját, miszerint az illegális migráció egyenlő a menekültkérdéssel, néhány hete hirtelen fordulattal – de az eredeti elképzelést szem előtt tartva – azt találta ki, hogy legális migrációs útvonalakat kezd el kiépíteni. Az indoklás ugyanaz: a migránstömegek beruházást jelentenek az uniós gazdasági területeken, megoldják a munkaerőhiányt és a demográfiai hanyatlást, ezáltal pedig Európa versenyképesebbé, összetartóbbá és ellenállóképesebbé fog válni. 
Igen. Éppen ezt tapasztaltuk eddig is. 

Fotó: 123rf
Forrás: mandiner.hu