Gőzerővel készülnek az előválasztásra az ellenzéki pártok, ám ennek kapcsán az LMP-ről szinte alig hallani. Nem túlzás: a párt a teljes eljelentéktelenedés felé tart. Nem csupán azért, mert a közvélemény-kutatások alapján a hat résztvevő közül csak a Párbeszédet tudják megelőzni, sőt, vannak olyan mérések, ahol őket sem. A Párbeszéd egyébként szimbiózisban él az MSZP-vel, ráadásul Karácsony Gergely a társelnökük, így egy fokkal komolyabb szereplőnek is tűnhetnek az ellenzéki játszmákban.
Az LMP perifériára szorulását inkább az mutatja, hogy ezzel már ők is tisztában vannak, s ennek megfelelő döntéseket hoznak.
Már listavezetőt sem állítanak, jelöltből se lesz sok
Nemrég nyilatkozta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában a párt egyik társelnöke, Schmuck Erzsébet, hogy a 106 egyéni választókerületből mindössze 15-18 helyen állítanának jelöltet, s
ha Karácsony Gergely ringbe száll a miniszterelnök-jelölti posztért, őt fogják támogatni.
A magyarázat prózai: nem akarják „megosztani a zöld tábort”. Ugyanakkor amennyiben a főpolgármester mégsem vállalná, van B-tervük is – ami persze elképzelhető, ám valószínűleg bajban lennének, ha mást kellene megnevezniük.
A párt egyik fő gondja egyébként épp az, hogy kik álltak és állnak az élén. A 67 éves Schmuck Erzsébet közgazdász, világéletében környezet- és természetvédelemmel foglalkozott, több ilyen civil szervezetnek volt és jelenleg is tagja. Tehát akár alkalmas is lenne egy zöld párt vezetésére. Csakhogy az 50 százalék alatti ismertsége, visszafogott, kimért stílusa miatt egyáltalán nem képes és nem is akar azokba a vitákba, verbális csatákba beleállni, amelyek ma jellemzik a magyar belpolitikai életet és a többi pártelnököt. A halk szavakkal előadott szakmai érvei 15-20 éve még akár szimpatikusak lehettek volna, mostanra már
ezek a mondatok rendre visszhangtalanul maradnak.
Schmuck Erzsébet egyébként pártelnök létére – ez egyébként általában nem szokás – elindul az előválasztáson, mégpedig Pest megyében, Nagykátán méreti meg magát.
Elnöktársa, Kanász-Nagy Máté 35 éves, korábban szóvivő volt, jelenleg Újpest szociális területtel foglalkozó alpolgármestere, s onnan nehezebben hallatszik el az ország minden tájára az egyébként is vérszegény hangja. S marad is egyelőre az önkormányzati területen.
Azt pedig csak a valóban rendszeres belpolitika-fogyasztók tudják, hogy őt Kendernay János előzte meg ezen a poszton, neki ugyanis ezen kívül semmilyen komolyabb tisztsége nem volt, így megszólalási lehetősége sem nagyon. Nem is nagyon próbálkozott, hogy fórumot találjon magának. Most viszont reaktiválta magát: Pest megye 8. választókerületében, Szigetszentmiklóson indul majd az előválasztáson.
Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője felszólal a Országgyűlés plenáris ülésén 2020. február 25-én. (MTI/Soós Lajos)
Demeter Márta bosszúból indulhat, Keresztes Pécsen próbálkozik
Nemrég, 2018-19-ben még a Keresztes László Lóránt–Demeter Márta páros irányította az LMP-t. Mindketten országgyűlési képviselők, Keresztes jelenleg a frakcióvezető. Keresztes jó vitakészsége talán az előválasztáson elég lehet: az egyik pécsi választókerületben esélyesnek számít, leginkább akkor, ha meg tud egyezni arról, hogy más pártból is támogassák.
Az MSZP-ből átigazolt Demeter korábban nagyon aktív volt, de két és fél éve súlyos pofonba szaladt bele: azt állította ugyanis, hogy Orbán Viktor egyik lányát honvédségi repülővel hozták haza Ciprusról.
A tévedéséért komoly árat fizetett,
jelenleg is kénytelen a bíróságra járni, hivatali visszaéléssel vádolta meg az ügyészség. Azóta a politikus sokkal visszafogottabb, alig hallani felőle. Azt rebesgetik, hogy „bosszúból” elindul az előválasztáson, mert – erről lesz még szó – a Belvárosban is ráindít több párt az LMP-s Csárdi Antalra, holott ő győzött az előző parlamenti voksoláson.
A még korábbi elnökök azonban már nem is tagjai a pártnak. Hadházy Ákos és Szél Bernadett elvben független parlamenti képviselők, valójában inkább momentumosnak számítanak, hiszen lila színben indulnak az előválasztáson. S bár megítélésük talán még a kormányellenes oldalon sem egységes, azt senki nem vitathatja, hogy markáns személyiségek. Nem lehet rájuk nem figyelni.
Hadházyék elődje, Schiffer András alapító pedig már nem is vesz részt a közvetlen politikai életben,
miközben a közéleti szerepe máig vitathatatlan,
hiszen cikkeivel, interjúival véleményformáló szerepet tölt be. S ezekből nyilvánvaló: ő nem vállalna szerepet a Gyurcsánytól Jakabig terjedő ellenzéki összefogásban.
Schiffer András jogász és Gulyás Gergely egy kerekasztal-beszélgetésen a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2017. december 6-án. (MTI/Balogh Zoltán)
A láthatatlan Hohn és a szerelemből politizáló Ungár
A pártok meghatározó figurái általában a parlamentben ülnek. A már említett Schmuckon, Keresztesen és Demeteren kívül a frakció tagja még a szinte láthatatlan Hohn Krisztina, aki egy kis baranyai falu, Mánfa polgármestere volt. Ő úgy került a tisztelt Házba, hogy az LMP 2018 előtt rátette befutó helyre a pártlistájára, miután összefogtak a Gémesi György fémjelezte Új Kezdet nevű párttal (amely azóta gyakorlatilag nem hallat magáról), aminek ő volt az elnöke.
Ungár Péter azonban már komolyabb szerepet visz, az örökségből megvagyonosodott fiatal politikus nem a pénzért politizál, ugyanakkor az általa képviselt témák,
a környezetvédelem mellett a szociális ügyek, a nehéz helyzetben élők felkarolása,
nem teszik őt csak emiatt népszerűbbé. Másfelől meg kell küzdenie azzal az ellenzéki szimpatizánsok egy részében fennálló averzióval is, hogy a kormánypárttal szimpatizáló, annak ideológiai hátterét megalapozó történésznek, Schmidt Máriának a fia. Ugyanakkor a DK-ban azért sem túl népszerű Ungár, mert Szombathelyen elindul a párt egyik fenegyerekével, a vádlott Czeglédy Csabával szemben. Hogy miért ott próbálkozik, arról ő azt nyilatkozza, Szombathely számára egy „szeretetprojekt”. Ungár a DK-s slágertémának számító Európai Egyesült Államok-vízióval szemben megfogalmazott kritikái miatt is kapott kritikát bőven Gyurcsányéktól.
Néhány vidéki városban
Az pedig különösen sokat mond az LMP káderpolitikájáról, s egyben az erejéről, hogy az előválasztáson az egyik legbiztosabb befutója Csárdi Antal lehet, aki a Belvárosban úgy nyert három évvel ezelőtt, hogy a többi ellenzéki jelölt visszalépett. Az egykori vásárcsarnoki zöldséges ezért
nem is vette jó néven, hogy most mind a DK, mind a Momentum kiáll ellene,
s eddig egyedül – a Budapesten egyébként sem túl erős – Jobbik állt mögé.
A napokban jelentették be, hogy cserébe az LMP a 17. kerületben támogatja azt a jobbikos Szilágyi Györgyöt, aki korábban meglehetősen lesújtóan beszélt a zöld pártról. Egyébként érdekes, hogy ez az a választókerület, ahol három éve Schmuck Erzsébet indult, akkor 4,9 százalékot kapott, Szilágyi pedig 13-at.
Rajtuk kívül lesz még néhány vidéki városban jelöltjük az előválasztásra – egyelőre annyit tudni, hogy Érden, Szolnokon, Debrecenben, Szentesen, Kiskunfélegyházán –, de csak speciális helyi alkuk eredményeképp lehet bármi esélyük is a győzelemre.
Mélyrepülés után visszaesés – elemzői szemmel
„Az LMP a 2010-es évek elején a baloldal nagy reménysége volt, sokan arra számítottak, hogy az LMP és a Jobbik lesz majd az a két párt, amelyik a XXI. század magyar politikai életét meghatározza majd. Nos, ezek a várakozások nem jöttek be, mára az LMP gyakorlatilag tetszhalott állapotban van, érdemi gondolat vagy megnyilvánulás ma már nem érkezik az egykor szebb napokat is látott zöld párt irányából” – mondja a Mandinernek Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezetője. Szerinte
a párt mélyrepülése Schiffer András távozását követően indult el.
Ő egy olyan alakja volt a pártnak, akinek „valódi gondolatai voltak arról, hogy mi a víziója, melyek a céljai az LMP-nek, azonban amióta elhagyta a pártot, ilyen hosszú távú gondolkodás egyáltalán nem jellemző már”. A felmérések szerint mára teljes mértékben elveszítették a korábbi támogatói bázisukat, nem maradt szinte egyetlen egy karakteres politikus sem a pártban. Ennek eredményeként az LMP már súlytalan szereplőnek számít a baloldali tárgyalások során is, teljes mértékben ki van szolgáltatva a többi párt jóindulatának, magyarázza az elemző.
Deák Dániel szerint jól jelzi, mennyire elvesztette a politikai életben betöltött szerepét a párt, hogy a hírek szerint még csak saját miniszterelnök-jelölt felállítására sem vállalkoznak a baloldali előválasztáson, várhatóan Karácsony Gergely mögé állnak majd be. Ebből fakadóan nem is fognak sok befutó helyet kapni majd a közös baloldali listán, várhatóan csak a frakcióalapításhoz szükséges minimális létszámot ajánlják fel nekik a többiek.
De még az is elképzelhető, hogy még ennél is kevesebb helyet tudhat magáénak a listán az LMP, hiszen a megállapodás szerint az aktuális közvélemény-kutatási eredmények alapján fogják majd szétosztani a helyeket, amelyekben az LMP legjobb esetben is csak három százalékot érhet el.
Ugyancsak komoly gond az LMP számára – folytatja Deák Dániel –, hogy az elmúlt években
az amúgy is kicsi aktivista hálózat teljes mértékben elhagyta már a pártot,
így az egyéni körzetekben is kicsi eséllyel mérettethetik majd meg a jelöltjeiket a lényegesen nagyobb szervezettel rendelkező Momentummal, DK-val vagy MSZP-vel szemben. Ez azt is eredményezheti, hogy még azt az egyéni körzetet is bukhatja az LMP, amelyet jelenleg birtokolnak.
„Nem véletlen, hogy korábban az LMP azt az álláspontot képviselte, hogy a jelenleg hivatalban lévő ellenzéki egyéni országgyűlési képviselők automatikusan, előválasztás nélkül indulhassanak a 2022-es választáson, azonban ez a többi párt nyomása miatt nem valósult meg, minden egyéni körzetben tartanak majd előválasztást. Ez komoly csapás az LMP számára, hiszen a néhány listás hely mellett szinte kizárt, hogy egynél több helyen (Csárdi Antalnak van esélye) nyerjenek az egyéni körzetekben tartandó baloldali előválasztáson” – véli az elemző, aki szerint a 2022-es parlamenti választás után ebből fakadóan az LMP megszűnése reális forgatókönyv, vélhetően a Párbeszéddel fognak majd valamilyen új alakulatot létrehozni.
Forrás: mandiner.hu
Kép: MTI/Mónus Márton
