Mit nevezünk ingatlannak?

Az EU jogszabályaihoz igazodva a 2006/112/EK tanácsi irányelv szerint határozhatjuk meg, hogy mi tekinthető ingatlannak. Ingatlannak tekinthető:

• A föld bármely meghatározott területe. Legyen akár a földfelszínen vagy alatta, amely képezheti tulajdonjog tárgyát és birtokba is vehető.
• A tengerszint alatt vagy fölött lévő bármely építmény vagy épület, mely a földhöz vagy a földbe van rögzítve. És fontos, hogy ne lehessen könnyen lebontani vagy elmozdítani.
• Bármely alkotóelem, felszerelés vagy gép, mely állandó jelleggel be van építve az épületbe vagy építménybe. Igaz ez akkor is, ha ez az épület vagy építmény lerombolása vagy megváltoztatása nélkül nem távolítható el.
• Bármely olyan alkotóelem, mely az épület vagy építmény szerves részét képezi, és már beépítették. Ami nélkül nem számít befejezettnek (pl. ajtók, ablakok, tető, lépcsők, liftek).

Most már, hogy tudjuk, mi nevezhető ingatlannak, menjünk bele a gyakorlati részbe: a bérbeadásba.

Ingatlan bérbeadás áfa szabályai magánszemélyként

A főszabály az, hogy az ingatlan bérbeadása áfa mentes. Erről az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés I) pontja rendelkezik. Ugyanakkor a 88. § (1) bekezdése alapján dönthet az adóalany az adókötelességről. Ha emellett dönt valaki, akkor választhatja, hogy valamennyi ingatlanra ez legyen érvényes, vagy csak azokra, melyek nem minősülnek lakóingatlannak.

A tevékenység megkezdésekor a választásról értesíteni kell az adóhatóságot. Ha adózóként úgy döntünk, hogy adókötelessé tesszük az ingatlan bérbeadási tevékenységünket, akkor ez 5 évre szól a választás évétől számítva.

Lehet, hogy nem jelentjük le az adóhatóságnak, de az áfa felszámításával állítunk ki számlát, majd ez alapján készítjük el a bevallásunkat. Sőt, ez alapján történik meg egyúttal az adófizetés is. Ekkor lehetőségünk van arra, hogy kijavítási kérelmet nyújtsunk be az adóhatósághoz. Ebben az esetben az elmulasztott lejelentés javításaként visszamenőlegesen bejegyzik a választásunkat. Azaz az adóhatóság ezzel javítja is a korábbi hibánkat, amikor elmulasztottuk a lejelentési kötelezettségünket.

Mi a helyzet a bérbeadáshoz kapcsolódó közüzemi díjakkal?

A gyakorlatban úgy szokott működni sok esetben, hogy a bérleti díjjal együtt fizeti ki a közüzemi számlákat is az albérlő. Ilyenkor meg kell vizsgálni, hogy a két szolgáltatás közül melyik az “erősebb” és melyik az “alárendelt”.

Ha adott havi bérleti díj mellett fizetik az előző havi rezsit is, akkor a bérleti díj lesz erősebb. A gyakorlatban így a rezsiköltségeket olyan adókulccsal kell továbbszámlázzuk, mint amilyennel a bérleti díjat is terheltük.