Belbiztonsági főtanácsadóként dolgozik a miniszterelnök mellett, akinek most a szokásosnál is feszítettebb a munkatempója. A szomszédban zajló háborúval az Ön hétköznapjai is megváltoztak?
A közbiztonság és a nemzetbiztonság aktuális kérdéseivel foglalkozom hét éve ebben a tisztségemben, és eddig ennek a nagy részét a migráció kérdése töltötte ki. A belső biztonságot és az ország szuverenitását fenyegető legfőbb veszély eddig ebből és a kísérőjelenségekből adódott. Utóbbi alatt a terroristák áthaladását értem az országon, vagy a járványok behurcolásának veszélyét, és voltak vadabb esetek is a határon. Ha csak az elmúlt 24 órát nézem, 40-50 fős csoportok most is gyakran erőszak alkalmazásával próbálnak átjutni hozzánk. Ezekkel foglalkozom, és a miniszterelnökkel minden olyan esetben beszélek, amikor ő úgy látja, konzultálnunk kell nemzetbiztonságot, terrorizmust, informatikai biztonságot érintő kérdésekről, vagy más közbiztonsági, katasztrófavédelmi tennivalókról. Akkor is találkozunk, ha Orbán Viktor készül valamilyen nemzetközi tanácskozásra, vagy itthon vesz részt nemzetközi tárgyaláson, amelyre fel kell készülnie, ilyenkor mindig elmondom a véleményemet.
Fontos nemzetközi tanácskozások, NATO- és EU-csúcs zajlik a héten Brüsszelben. Ön mit vár ezektől?
Nagy kérdések vannak napirenden, és most kivételes időpontban ülésezik a NATO irányító szervezete. Ennek az az oka, hogy a szomszédban háború zajlik. Hangsúlyozom, nem csetepaté, hanem háború. Milliók menekülnek, hatalmasak a károk és az emberveszteségek, tehát súlyos helyzet állt elő. Az ukrán vezetés több ízben kezdeményezte, hogy vegyék fel őket a NATO-ba, majd azt szerette volna elérni, hogy repüléstilalmi övezetet hozzanak létre a légterében. A magyar álláspont az, hogy a NATO egy védelmi szervezet, amely a tagállamai segítségére siet, ha valamelyiket támadás éri. Ukranja nem a NATO tagja, és eddig a NATO főtitkára és a vezető tagországok is azt képviselték, hogy katonákat küldeni nem lehetséges. A légtérzár azt jelentené, hogy NATO-gépeket küldünk Ukrajna fölé, és az oda berepülő orosz támadó repülőgépeket fel kellene szólítani arra, hogy távozzanak, ellenkező esetben le kellen őket lőni. Ez nyilvánvalóan háborús konfliktushoz vezetne a NATO és Oroszország között. A magyar érdek az, hogy távol maradjunk a háborús helyzettől. Hazánknak súlyos, nemzedékeken át ható tapasztalatai vannak a háborúról. Sem ezt nem akarják a magyar emberek, sem pedig azt, hogy az EU olyan további szankciókat léptessen életbe, amelyekkel a háború árát is mi fizetnénk meg. Az orosz gáz- és olajszállításokról van szó. Hazánk és Európa kitettsége nagyon magas ez ügyben, ennek meg kell kezdeni a leépítését, de nyilván nem máról holnapra. Világos a magyar álláspont: semmilyen módon nem akarunk belesodródni a háborúba, ezért nem szállítunk fegyvert, és nem küldünk katonákat.
Egyre több menekült érkezik Ukrajna felől: kik és milyen munkát végeznek most a határon?
Egyszerre kell két kihívással szembenézni, ezek egyenként is súlyosak. A déli határon fiatal férfiak érkeznek ismeretlen identitással, ismeretlen céllal a jobb élet reményében. A határon való átjutásukat a szervezett bűnözés fogalomkörébe tartozó embercsempész bandák irányítják. Emiatt van egy nagyon fontos közbiztonsági feladatunk, amit a műszaki akadályrendszer, a jogi határzár, valamint rendőri, katonai erők jelenléte biztosít. Az ukrán és részben a román határon nagy számban - ötszázezren - érkeztek a háború elől, és most már a háborúból menekülő emberek. Ellátásukban, elhelyezésükben példaértékű munkát végeztek a magyarok, megmutattuk, hogy készek vagyunk segíteni, ha valaki bajban van.
Az észak-afrikai országok egy része Ukrajnából importálja a gabonát, az ő ellátásuk most veszélyben van. Mire lehet számítani, lesz-e olyan éhínség abban a térségben, ami felerősítheti a dél felől érkező migrációt?
A Száhel-övezetről van szó elsősorban, amely a búzaszükségletét nagyrészt Ukrajnából és Oroszországból szerzi be. Várhatóan ezek nem fognak tudni szállítani. De például tudjuk, hogy Libanonban már csak 30 napnál rövidebb időre elegendő búza van, és a többi országban is nagy a hiány. Ez éhínséghez - és emiatt százezrek meneküléséhez - vezethet. Úgy vélem, európai, sőt ENSZ-szintű összefogásra lesz szükség, hogy megelőzzük ezt a helyzetet. Ez egy nagy kihívás, a háború miatt ezt is meg kell oldani. A magyar álláspont az, hogy ha lehet, a segítséget kell odavinni, ahol a baj van, ezért Magyarország most is segíteni fog, erre készen állunk.
Hogyan tudunk segíteni?
Pótolni kell a búzaszállítmányokat.
Mi minden változhat meg Ön szerint a mostani NATO-csúcs után?
Attól függ, hogy milyen javaslatok születnek. Vannak olyan tagállamok, amelyek azt javasolják, hogy Ukrajna légtere legyen repüléstilalmi övezet. Ők azt szorgalmazzák, hogy komoly légelhárító eszközöket szállítson a NATO az ukrán hadseregnek. Ugyanakkor Oroszország világossá tette, hogy aki ilyen eszközöket szállít, azt legitim célpontnak tekinti. Magyarország a már ismertetett álláspont mellett fog konzekvensen kitartani.
Mi ilyenkor a helyes állampolgári magatartás?
A Honvédelmi Minisztérium azt kérte a magyar emberektől, hogy a szállítmányokkal, alakulatokkal kapcsolatban semmit ne osszanak meg a közösségi médiában, hiszen ezek - a fegyverek, az összetételük - katonai titkot képeznek, de legalábbis érintik az ország biztonságát. Nemrég közzétett egy felvételt Czeglédy Csaba arról, hogy harci járműveket szállítanak a térségben. Minden ilyen meggondolatlan lépés a magyar emberek biztonságát veszélyeztetheti, ezt jobb lenne elkerülni.Megjegyzem, nem áll egyedül azzal a szándékával, hogy rémhírt terjesszen. A baloldalon sokan azt kérik, szállítsunk fegyvereket, küldjünk katonákat a háborúba. Mi ezzel nem értünk egyet. A háborúból ki kell maradni, és az a legfontosabb, hogy védelmezni tudjuk a magyar emberek békéjét. Hozzáteszem, az elmúlt évtizedek legnagyobb humanitárius akcióját hajtjuk végre, minden tekintetben, költségeit tekintve is. 500 ezer ember itthoni fogadása mellett Kárpátaljára is küldünk humanitárius szállítmányokat, ez összesen 3 milliárd forintot tesz ki.
Ami még az állampolgári magatartást illeti, van félnivalónk? Hogyan tekintsünk az előttünk álló hetekre, hónapokra?
Az európai országok, az USA és Oroszország is abban érdekelt, hogy ne törjön ki a harmadik világháború. Ez alapkérdés. Atomhatalmak egymásnak feszülése sok jóval nem kecsegtetne. Úgy gondolom, ez tartható. Az, hogy belesodródjunk egy háborús helyzetbe, akár csak hagyományos fegyverekkel is, az olyan veszélyekkel és veszteségekkel fenyegeti az országot gazdasági, politikai értelemben és emberéletek tekintetében is, amely minden módon elkerülendő. Azt tudom mondani, hogy a magyar kormány mindent megtesz a biztonságunkért, és azt a NATO-szövetségeseinkkel közösen garantálni tudjuk.
