Borzalmas halált halt a 17 éves Megan Ebenroth, miután a nyár folyamán egy Georgia állambeli tóban való fürdés után rosszul lett. Később kiderült, hogy egy ritka agyevő amőba támadta meg a fiatal lány testét. Ebenroth és néhány barátja állítólag július 11-én mentek úszni a McDuffie megyei Dearingben lévő otthona közelében lévő tóba. Négy nappal később Megan erős fejfájással ébredt, ami arra késztette édesanyját, hogy kórházba vigye - olvasható a Mandineren.
Tíz nappal később jöttek rá az orvosok, hogy a lányt a Naegleria fowleri egysejtű támadta meg, amely az orron keresztül jut a szervezetbe és tapad meg az agyban. A jelentések szerint az agyevő amőba néven is ismert kórokozó agyduzzanatot okoz elpusztítja az agyszöveteket.
A Naegleria fowleri világszerte megtalálható, elsősorban a meleg édesvizeket szereti, ám megjelenhet a rosszul karbantartott medencékben is.
Akkor ezt el lehet kapni mondjuk a Balatonban?
A tudomány számára nem ismeretlen a Naegleria fowleri, ugyanis az elmúlt bő ötven évben 1106 tudományos közlemény foglalkozott a témával tüzetesebben. Az egysejtű legnagyobb európai pusztítása a hatvanas években történt, 1962 és 1965 között 16 ember vesztette életét Csehországban, miután ipari hűtővízzel szennyezzett forrásban fürdödtek.
A kutatók szerint a kontinensünkön eddig 25 igazolt Naegleria fowleri fertőzés történt.
Török Júlia Katalin, az ELTE Biológiai Intézetének egyetemi adjunktusa a Mandinernek elmondta, hogy egyebek mellett Belgiumban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban is történtek végzetes fertőzések, amelyek során extrém meleg időjárás miatt felmelegedett természetes víz, vagy geotremikus, illetve ipari eredetű víz volt a fürdőzés vagy úszás helyszíne.
Az extrém meleg nyári időjárás Magyarországon is mind gyakoribb, így álló- és áramlóvizeink jelentősen felmelegszenek – fogalmazott a szakértő, aki szerint mivel a Naegleria fowleri az Antarktisztól eltekintve a világ minden táján előfordul, hazánkban is mindenképpen jelen kell, hogy legyen. Az ELTE oktatója kifejtette, az ismeretlen halálesetként adminisztrált halálozások között nem tudni, volt-e naegleriasis vagy sem.
Pokoli küzdelmeken megy át, akibe bejut
A mindössze 17 éves Megan Ebenroth egy nappal azután halt meg, hogy az orvosok pontosan meg tudták állapítani, mi betegítette meg. A Naegleria fowleri fertőzéseknek a 97 százaléka végződik halállal a jelentések szerint, a tünetek 1-12 nap között jönnek elő.
Mint ahogy Ebenroth-nál is történt, először az erős fejfájás, majd a láz, a hányinger és a hányás következik, ami után megmerevedik a nyak, a fertőzött személyt görcsök gyötrik, majd kómába esik. Az ELTE adjunktusa szerint, a fertőzés tünetei annyira általános jellegűek, hogy eleinte sem a beteg, sem az orvos nem gyanakszik komolyabb fertőzésre.
Török Júlia kijelentette, a tünetek megjelenését az váltja ki, hogy az amőba az agyszövetben intenzíven szaporodni és táplálkozni kezd, visszafordíthatatlan szöveti károsodásokat okozva. Szavai szerint a fertőzés során az emberi testben gyulladásos tünetek mutathatók ki: megnő a különböző fehérvérsejtek mennyisége.
Boncolás során agyi ödémát, kisagyi sérvet és más elváltozásokat is kimutattak. Helyenként az agy fehérállományában és a gerincvelőben a mielinhüvely eltűnését észlelték”
– sorolta.
A New York Post cikke szerint Ebenrothé volt 1962 óta a hatodik amőbával kapcsolatos haláleset Georgiában. Az 1962 és 2022 között az Egyesült Államokban a Naegleria fowleri amőbával megfertőződött 157 ismert ember közül mindössze négyen élték túl a betegséget.
Török Júlia elmondta, világszerte 39 országból jelentettek Naegleria fowleri fertőzésés eseteket, a legtöbb eset
- az Egyesült Államokbanm
- Pakisztánban,
- Mexikóban,
- Ausztráliában,
- Csehországban és
- Indiában történt.
Az egyetemi oktató megjegyezte, a Naegleria fowleri jelenlétét kimutatták már az agyalapon, a hipotalamuszban és a középagyban is. Kijelentette, a fentebb említett természetes vizek mellett az agyevő amőba, azaz a porviharok után a levegőből is kimutathatók.
Minimális a túlélésre az esély
Török Júlia szerint eddig nagyjából 10-12 túlélőről vannak részletes dokumentációval ellátott ismereteink: kezelésükhöz különböző hatóanyagok kombinációját használták az orvosok. Állítása szerint a közös elem az amphotericin-B antibiotikum, amely a sejthártya integritását befolyásolja.
A különböző Naegleria fowleri tenyésztörzsek különböző mértékben érzékenyek rá”
– folytatta.
A szakértő megjegyezte, egy, az 1970-es években megjelent cikk szerint öt, hosszútávon vizsgált tó közül háromban a legmelegebb nyári időszakban a vízminta minden 25 ml mennyiségére jutott egy Naegleria fowleri amőbasejt.
Szezonális tekintetben nyár végén fordulnak elő a legnagyobb egyedsűrűségben”
– közölte.
Az ELTE adjunktusa szerint a Naegleria fajok trójai faló módjára patogén baktériumot is bevihetnek a gazdaszervezetbe, például kimutatták, hogy a légionárius betegség kórokozója túlél és szaporodik az amőbasejtben. Az amőboid alaknál arra figyeltek fel a kutatók, hogy nem képes nyugalmi állapotba kerülni, így egyfolytában a fertőző Naegleria alak volt jelen, ami a baktérium számára az új fertőzésekre való képesség miatt kedvező. A patogén baktérium tehát megváltoztatta a gazdáját, az amőbát, oly módon, hogy a saját sikerességét növelte” – jegyezte meg.
Ha valaki mindenáron ki akarja kerülni az agyevő egysejtűt, annak a természetes sós vizek, például a tengerek jelentik a megoldást, ugyanis Török Júlia szerint a fiatal amerikai lány haláláért is felelős Naegleria fowleri nem képes túlélni a sós vízben, és nem terjed egyik emberről a másikra.
Nyitókép: KATERYNA KON / SCIENCE PHOTO LIBRA / KKO / Science Photo Library via AFP
Forrás: mandiner.hu
