Valóságos népvándorlás indulhat meg a román-magyar határ mentén fekvő falvakba, ahol még mindig jóval alacsonyabbak az ingatlanárak, mint a határ túl oldalán, ez pedig sokakat az áttelepülésre késztethet, számol be helyszíni riportjában a Krónika Online. Január elsejével ugyanis Románia hivatalosan is belépett a schengeni övezetbe, aminek köszönhetően megszűnt a két ország közötti fizikai gát, amit a közúti határellenőrzés jelentett - írja a Világgazdaság.
Az erdélyi magyar lap megszólaltatta Tókos-Fejes Bélát, aki a román határ mellett fekvő Biharkeresztesen helyi önkormányzati képviselő, ő az „első hullámban”, még 2005-ben, vagyis Románia EU-csatlakozása előtt vásárolt házat és költözött át Nagyváradról Hajdú-Bihar vármegyei kisvárosba.
Elmondása szerint a befektetők már a tavaly nyár óta biztosra vették, hogy idén megnyílik a határ, emiatt elkezdték felvásárolni a 4846 főt számláló településen eladásra kínált ingatlanokat.
Erre jó okuk is van. A Nagyváradtól mindössze 17,3 kilométerre, vagyis nagyjából 20 percre fekvő település nagy előnye a környező településekhez képest, hogy jó az infrastruktúra, naponta többször is van busz a kisváros és a bihari megyeszékhely között.
A településen többnyire úgynevezett Kádár-kockákkal találkozni amely négyzetes alaprajzú, általánosságban 100 négyzetméter körüli alapterülettel bíró, zömmel földszintes, sátortetős családiház-típus, amelynek Magyarországon az 1960-as évek elejétől, egészen a hetvenes évek végéig terjedt az építési időszaka. Értékesítésre is zömében ilyeneket kínálnak.
Az eladásra kínált házak között találni nagyon leromlott állapotúakat, amelyeken talán ablak sincs, és a nyár óta eltelt időszakban végigsöpört drágulási hullám nyomán ma már ezekért is elkérnek 20–25 millió forintot (48–60 000 euró), pedig sok esetben még egy ekkora összegre szükség van ahhoz, hogy a mai igényeknek megfeleljen. Eközben egy minimális felújításra szoruló, de viszonylag jó állapotban levő Kádár-kockáért a 30 millió forintot (mintegy 72 000 euró) is elkérik.
Ugyanakkor ezek az ingatlanárak még mindig jóval alacsonyabbak, mint a nagyváradi piacon, ahol az Imobiliare.ro ingatlanközvetítő portála január eleji árakat tükröző elemzése szerint a négyzetméterár elérte az 1635 eurós átlagot (671 895 forint), ez pedig azt jelenti, hogy egy 100 négyzetméteres otthon átlagára 163 500 euró, ami 67,2 millió forintnak felel meg.
Battonya, ahol felvásárolják a románok a házakat
Tavaly írtunk róla, van egy magyar kisváros, ahol már minden második házat felvásároltak a románok. Battonyán ugyanis évek óta egyre gyakrabban hallatszik a román szó. Egy a településen lakó, román származású helyi lakos, aki a Facebookra töltött fel videót arról ahogy épp a békés vármegyei kisváros fő utcáján halad végig a kocsijával, azt írta a felvétel alá,
Battonyán lakom és nagyon boldog vagyok. Kisebb a rezsi mint Aradon, tiszta és csendes, kedves emberek a helyiek.
A város népszerűségének oka ugyanaz, mint Biharkeresztes esetében. Az ingatlanárak jóval alacsonyabbak, mint a határ túl oldalán, a rezsiköltségekről nem beszélve, amelyek az elmúlt években elszaladtak Romániában. Emellett fontos szempont a közlekedés, a gazdasági centrumok, mint Arad és Temesvár viszonylag közel található, tehát az ingázás könnyen megoldható.
A Krónika Online emlékeztet rá, hogy Battonyán 2006 második felében kezdődött az ingatlanok romániai lakosok általi felvásárlása, miután biztossá vált, hogy Románia 2007. január elsejétől tagja lesz az Európai Uniónak, és könnyebbé válik az átkelés a két ország között. Az akkoriban az eget verdeső aradi ingatlanárakhoz képest potom pénzért, 3–5 ezer euróért lehetett Battonyán házat vásárolni, ennek duplájáért valóságos villát kaphatott a vevő, aki az értékesített aradi panellakás árából kisebb vagyonnal a bankszámláján maradt.
Voltak, akik életvitelszerűen Battonyára költöztek, de továbbra is Aradra (vagy a környékre) ingáztak dolgozni, míg mások hétvégi háznak szánták a battonyai ingatlant, és egy további kategóriát tettek ki azok, akik több házat is vásároltak befektetési céllal.
Jelenleg 800–850 Romániából áttelepült család él Battonyán, a többségük most is Aradra jár dolgozni
– mondta Fifa István battonyai ingatlanközvetítőtő a lapnak, aki szerint 12 ezer eurótól kezdődően 110 ezer euróig terjednek az árak jelenleg, de általában véve 25 százalékkal nőttek „Schengen hírére”, és úgy becsülte, hogy az év végére akár 50 százalékos is lehet az emelkedés. De még így is lehet olcsó ingatlant kapni: ami a magyar oldalon 15 ezer euró, az öt kilométerrel arrébb, a határ romániai oldalán, Tornyán már 35 ezer euró.
Népességrobbanást várnak Battonyán
A battonyai polgármester, Mákos Árpád szerint körülbelül egy évvel ezelőtt tapasztalták, hogy új lendületet vett a településen az ingatlanok iránti kereslet a romániaiak részéről A román és a magyar oldalon is szondázzák a közvéleményt, és úgy prognosztizálják, hogy a jelenleg 5800 lakosú Battonyán két-három éven belül hétezren fognak majd lakni. A polgármester úgy látja, hogy a határellenőrzés megszűnésével Magyarország és Románia között „visszatérnek a száz évvel ezelőtti viszonyok”, és Battonya az aradi agglomeráció egyik fejlődő kistérségének a központja lesz ismét.
Battonyának Arad felé kell tekintenie, nem pedig Magyarország felé, s ez egyszerűen matematika: távolság, gazdasági erő és észszerűség kérdése
– nyilatkozta Mákos Árpád.
Forrás: vg.hu
Fotó: Hegedűs Márta
