Az orosz–ukrán háború gerjeszti az inflációt

A kutatás alapján megállapítható, hogy a magyarok reálisan látják azt, hogy az árak emelkedése elválaszthatatlan az orosz–ukrán háborútól, illetve annak következményeitől. Ennek megfelelően

a megkérdezettek leginkább a háborút, és általában a háborús helyzetet (89 százalék),

az orosz–ukrán konfliktus miatt kialakult energiaválságot (90 százalék), az Oroszország elleni amerikai és uniós szankciókat, szankciós terveket (79 százalék),

valamint a spekulatívan, az árakat egyoldalúan emelő nagyvállalatokat, kereskedőket (77 százalék) tartják felelősnek az inflációért.

Azoknak az aránya, akik szerint Brüsszel energiapolitikája és az energia uniós megadóztatása is szerepet játszik az inflációs nyomás fokozódásában 71 százalékot mutat, míg a válaszadók 67 százaléka úgy véli, hogy az Egyesült Államok és Joe Biden politikája is felelőssé tehető az árak emelkedéséért.

A magyarok az extraprofit megadóztatása mellett állnak

Az Ukrajnában zajló háborús konfliktus hatásai – egyebek mellett a gazdaság és az energetika területén – jelentős kihívások elé állították hazánkat. A felmérés rámutat, hogy

a megkérdezettek 84 százaléka elvárja, hogy azok a vállalatok, amelyek háborús helyzetben extraprofitot realizálnak, segítsék a magyar embereket és járuljanak hozzá Magyarország védelmi költségeihez,

míg 13 százalékuk ezt nem tartja szükségesnek.

Ehhez hasonlóan

a magyarok 79 százaléka egyetért azzal a javaslattal, hogy különadó sújtsa azon vállalatokat, amelyek – az infláció és a spekulatív áremelések révén – extraprofitra tettek szert,

majd a kormányzat az így keletkező bevételeket a rezsicsökkentés hosszú távú fenntartására fordítsa.

Módszertan
CATI módszer, n=1000, felnőtt magyar lakosság körében, adatfelvétel: 2022. május
Forrás: szazadveg.hu
Fotó: Róka László