Hogy hol áll egy cég a digitális érettség skáláján, az sokat elárul arról, hogy vezetője mennyire veszi komolyan a folyamategyszerűsítést, a költségracionalizálást - állítja Desics Péter, aki konkrét példával bizonyította be, hogy a kiadásoknak akár a kétharmada megspórolható.

Nem tartott digitális kifutót - azaz nem (csupán) az általa képviselt társaság megoldásait vonultatta fel - a Trenkwalder Magyarország operatív igazgatója a West Hungary Projekt által szervezett közelmúltbeli fórumon, inkább abból a szögből világította meg a HR-szolgáltatások világát, amelyből látszik: a digitális fejlesztésekkel jócskán lefaraghatóak a költségek.

A lényeg ma az - jelentette ki -, hogy a cégek keveredjenek ki a digitális zajból, hiszen nem azzal van a gond, hogy ne lennének elérhetőek a jobbnál jobb eszközök, inkább az, hogy fekete öves digitális szakmebernek vagy jövőkutatónak kell lennie az embernek ahhoz, hogy ebben a labirintusban eligazodjon, és jó döntést hozzon. Egy módszertant vázolt, amely egyben egy irányítási és értékelési metódus is, és amellyel a szervezetet tulajdonképpen alkalmassá lehet tenni arra, hogy digitális megoldásokat tudjon használni. Ez megváltoztatja a mindennapokat, és gyors előrehaladást biztosít az átalakulási folyamatban - hangzott el.

Hogy mi ez a módszertan, lássuk! Az előzményekhez tartozik, hogy a Covid-járvány hatására a korábbinál nagyobb arányban kezdték használni a céges kommunikációban a digitális eszközöket a magyar vállalkozások, ez egy kényszerhelyzet volt, nem volt más választása annak, aki felszínen akart maradni, egyáltalán működni akart. Egyfajta hajtóerőként működött a járvány - ez egyébként (tehát valamiféle motiváció) mindig szükséges a változásokhoz, ahogy az is szükséges, hogy egy konkrét cselekvésről döntsön a vezető. A digitális eszközök 2019-ben már léteztek, rendelkezésre álltak, csak éppen nem voltak használatban. Desics Péter rámutatott: épp ez jelentette a problémát: rengeteg eszköz volt elérhető, a cégeknek nem volt könnyű kiválasztani, hogy melyik a számukra legmegfelelőbb. Ez a generált digitális zaj hihetetlenül erős, az igényteremtésről szól, őrült nehéz benne eligazodni. Nagyban segít, ha rendelkezünk cselekvési tervvel és egy céllal, no meg technológiával és módszertannal. Nem kell nagy misszióra gondolni egy kisebb cég esetében - hangsúlyozta az előadó -, de a cél legyen világos.

Tehát a módszertanról: Desics Péter szerint ez az, amire összpontosítani kell. Vázolt egy példát: egy cégvezető eltökélt szándéka elégedetten tartani az ügyfeleket, miután panaszt tapasztal. Meg kell vizsgálni, hogy a vállalkozás mely tevékenységei vannak összefüggésben az ügyfélelégedettséggel, ez tehát egy projektlehatárolás, amely egy nyers adatkészletet tár a vezető elé. Akkor jár el jól a cég, ha címkékkel egészíti ki ezeket az adatokat (leírja részletesen az adott tevékenységeket), hogy információ váljon belőlük. Máris rajzolható ebből egy információs térkép, amelyen látszódnak a logikai kapcsolatok az adatok között. Ezután végignézi, mely munkafolyamatból milyen lépések vehetők ki, iktathatók ki azért, hogy a folyamat gyorsabban végbemenjen, és így végül az ügyfél elégedettebb legyen. Ha ezeken a lépéseken végigmegy, akkor adatalapon - és ezáltal sokkal célirányosabban - lesz képes dönteni. Ez tehát a módszertan, amellyel egy-egy munkafolyamatot agilisabbá, és aztán költséghatékonyabbá is tehetünk. Elhangzott: megéri így hozzáállni a szervezet fejlesztéséhez, mert nagy átlagban, hosszú távon biztosan jobb lesz a célra tartása a vezetőnek. Összességében az sem hátrány a végén, hogy a vezető ezzel a teljes szervezetet edukálhatja, rávezetheti arra, hogy igényük legyen az adatalapú döntésekre, hogy folyamatcentrikusan működjenek. Így lehet objektivizálni, amennyire csak lehet, adatra, forintra lebontani a döntéseket.

Nem véletlen, hogy ez - az egyébként nagyjából 40 éve kidolgozott és bevált - módszertan eredményes: a célt és az oda vezető utat számszerűsítve összehasonlíthatóvá válik a kiindulópont és a cél. Így fejlesztett a Trenkwalder, így választja ki a maga számára a digitális zajból a legmegfelelőbb eszközöket. És végül egy nagyon konkrét eredmény: Desics Péter elárulta, hogy munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó cégükben ezzel a módszerrel - a jól átgondolt digitalizációval és automatizálással - úgy növelték a hatékonyságot, hogy az elmúlt öt évben harmadára csökkentették az egy főre jutó havi önköltséget. Nem volt kérdés tehát, hogy megérte pénzügyileg a fejlesztés. Csak digitalizációra kb. 300 millió forintot költöttek - derült ki, de tisztán látszik, hogy bőven megtérült.

Költséghatékonyságot növel tehát a digitalizáció - ha valaki jól csinálja, így összegezhető az előadás.