A döntés, hogy mikor, és hogy egyáltalán tényleg élesítsék-e a jogállamisági mechanizmust, Ursula von der Leyen elnök kezében van.

A Bloomberg szerint mivel a szóban forgó országok határosak Ukrajnával, közvetetten érintettek a konfliktusban, főként a menekülni kényszerülők folyamatos fogadása nyomán. Csak Lengyelország eddig 1,7 millió ukrán menekült előtt nyitott ajtót, míg a magyar hatóságok február 24. óta több mint kétszázezer menekült érkezéséről tájékoztattak. Az amerikai hírügynökség hazánkkal kapcsolatban szemponként említi a három hét múlva esedékes parlamenti választásokat is: mint írják, kicsi az esély az eljárás élesítésére a voksolás előtt. 

Írtunk róla: az Európai Parlament múlt héten Strasbourgban állásfoglalásban követelte, hogy az Európai Bizottság azonnal indítson jogállamisági eljárásokat a jogállamiság elveit „súlyosan megsértő” tagországokkal szemben. A határozatot a magyar baloldal támogatta. Ezt megelőzően az uniós bizottság arról tájékoztatott, hogy elfogadta az uniós forrásokat jogállamisági kritériumokkal összekötő, úgynevezett kondicionalitásrendelet alkalmazását segítő iránymutatásokat – egy technikai részlet, amelyre az EU Bíróságának a rendelet ügyében hozott, a magyar és lengyel keresetet elutasító döntése miatt volt szükség. 

Ismert, az uniós bírói fórum február közepén a közösségi joggal összeegyeztethetőnek mondta ki a mechanizmust. Varga Judit igazságügyi miniszter akkor úgy nyilatkozott, hogy a bírói fórum a gyermekvédelmi törvény miatt hozott politikai ítéletet. A tárcavezető egy lapunknak adott, brüsszeli interjújában korábban maga is úgy becsülte, hogy hosszabb időt – az ítéletet követően heteket – vehet igénybe, mire alkalmazásra kerül a rendelet. 

Amennyiben igaz a Bloomberg értesülése, az orosz–ukrán háború kirobbanása ezt tolta időben még arrébb.

Borítókép: Ursula von der Leyen EB-elnök (Forrás: EU Bizottság)
Forrás: magyarnemzet.hu