Novák Katalin felszólalása mellett számos kétoldalú megbeszélést folytatott az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciáján Dubajban - számolt be a mandiner.hu. A csúcstalálkozót a dubaji expo területén kiállítás is kíséri, amelyen Magyarországot egyedüliként a Neumann János Egyetem képviseli egyedi tervezésű hidrogénmeghajtású járművével. 

A köztársasági elnök a megnyitót követően elhangzó beszédek sorában megtartott felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy

nem a túlnépesedés a probléma, a család nem oka, hanem megoldása lehet az éghajlati válságnak.

Beszédében riogatás helyett arra biztatta a jelenlévőket, hogy érezzék át a felelősséget, hiszen az éghajlatváltozás témájában a világ vezetői egyetértenek és összefognak, legalábbis elméletben biztosan. Az államfő kiemelte, hogy a végrehajtásra is figyelmet kell fordítani. 

„Magyarország elvégezte a házi feladatát. A miénk a világ egyik legambiciózusabb klímaprogramja. Jelentősen csökkentettük a szén-dioxid-kibocsátásunkat, miközben növeltük a gazdasági termelékenységet. A 2030-ra kitűzött megújulóenergia-célkitűzésünket a becslések szerint már 2026-ra elérjük. Az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó 2030-as célunk az 1990-es szint 50 százaléka.

Hazánk élen jár a zöldenergia előállításában és tárolásában, emellett nem mondunk le a kibocsátásmentes atomenergia felhasználásáról sem”  

– fogalmazott Novák Katalin. Mint mondta, a jóléti államokban drámai népességcsökkenésnek vagyunk szemtanúi, és rámutatott a GDP, valamint a gyermekvállalási kedv közötti összefüggésre: minél magasabb a jólét, annál kisebb a gyermekvállalási kedv.  

„A fenntartható jövőhöz fenntartható demográfiára van szükség. A család nem oka, hanem megoldása az éghajlati válságnak” – hangsúlyozta.  

Hogyan alakul az átlagos szén-dioxid-kibocsátás? 

A legfejlettebb G20-országokban ma 1990-hez képest az átlagos egy főre jutó GDP 2,5-szer, míg az átlagos szén-dioxid-kibocsátás 62 százalékkal magasabb. Eközben a teljes termékenységi arányszám 34 százalékkal csökkent, az 1990-es 2,5-ről a tavalyi 1,7-re. „A nagyobb jólét kevesebb gyermekkel és kevesebb felelősségvállalással jár együtt.  

A bolygóért való felelősségérzet előfeltétele, hogy átérezzük az élet folytatásának a felelősségét is.

Ezért szüntessük meg a félelem kultúráját! A fiatalokra nem ráijeszteni kell, hanem támogatni őket, és Ferenc pápára hallgatva igent mondani az életre. A klímaválságot, a szegénységet, az egyenlőséget, a biológiai sokféleséget, a vizet és a demográfiai jégkorszak jelenségét csak együtt lehet értelmezni” – magyarázta, és beszédét annak a felismerésnek hangsúlyozásával zárta, hogy a földet végül a gyermekeinknek kell megóvnunk.  

Családunk és bolygónk jövője 

Steiner Attila energiapolitikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár a közmédiának és a Mandiner Makronóm rovatának a helyszínen azt nyilatkozta, hogy bár sok jelenlévő fejében motoszkálhatnak a családpolitikai kérdések a fenntarthatóság vonatkozásában, mégis egyedül a magyar köztársasági elnök vállalta fel annak az üzenetnek a határozott kifejtését, hogy ha foglalkozunk a gyerekeinkkel, akkor érdekel bennünket a bolygónk jövője is. „Éppen a fiatalok számára fontos üzenet, hogy megváltoztathassuk azt a trendet, amelyben azt sulykolják feléjük, hogy a gyerekvállalás klímaellenes, mert nagy a gyerek karbonlábnyoma. A mainstream gondolkodással szemben kinyilvánított markáns véleményével a köztársasági elnök fején találta a szöget, hiszen azzal jót teszünk a bolygónknak, ha gyermeket vállalunk” – fogalmazott. 

Egyedüli magyar kiállító: a hidrogénhajtásé a jövő 

A kecskeméti Neumann János Egyetem (NJE) egyedül magyar kiállítóként van jelen a COP28 klímavédelmi csúcstalálkozón. A tematikájuk okán a Climate Supporter besorolásban szerepelnek, mivel nemcsak résztvevői, hanem támogatói is a rendezvénynek.

A kecskeméti egyetem így többek között olyan támogatói cégek között szerepel, mint az SAP a Microsoft, a Tetra Pak, BMW és az Emerson.  

Mint Csizmadia Norbert, az intézmény kuratóriumi elnöke elmondta, a kiállításon való részvételüket alapvetően egy egyedi tervezésű hidrogénmeghajtású járműre alapozták. „Megalkotásának a célja nem elsősorban az értékesítés volt. A mintaoltalmi és szabadalmi lehetőségeken túl az elképzelésünk az volt, hogy az alaptalan félelmeket megcáfolva, a szélesebb közvélemény számára is elfogadottá tegyük a hidrogénhajtású járműveket. Egyetemként célunk, hogy a hallgatók gyakorlati példán keresztül ismerhessék meg a jövő közlekedési lehetőségeinek egyik eszközét. Úgy érezzük, a NJE egy olyan időpillanatban vált részesévé a hidrogéntechnológiával kapcsolatos fejlesztéseknek, amikor még sok a kérdőjel, a zsákutca lehetősége, ugyanakkor a projektnek köszönhetően ezek közül többet sikerült felismerni és megtalálni e problémákra a legjobb megoldásokat” – magyarázta.  

Hozzátette: amikor az autóipar napirendjén a hajtásnak ezen formája lesz, addigra

többek közt a Neumann H2-nek köszönhetően a felhasználók tájékozottabbak lesznek az alternatív lehetőségekről, és az NJE-ről kikerülő mérnökök felkészülten, a változó mobilitási igényekre naprakészen kamatoztathatják majd a tudásukat.  

„A Neumann H2-vel tehát rendelkezésünkre áll egy olyan modell, amely a felsorolt célokat teljesítve megelőzte a korát. Célunk, hogy az innovációnkkal arra a tudásfókuszra hívjuk fel a figyelmet, amely a magyarországi és a nemzetközi egyetemek között is a fősodrás keretein kívül keresi a megoldási lehetőségeket” – fogalmazott a kuratóriumi elnök.  

A kecskeméti egyetem standján bemutatott NeumannH2 modellt Novák Katalin leplezte le december 1-jén a dubaji COP28 klímavédelmi konferencián. 

Címlapfotó: MTI