A rendelet a hulladékcsökkentést és az újrafeldolgozás növelését célzó intézkedéscsomag része – írja az Index.

SPANYOLORSZÁG ÚJ KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁSA ÉRTELMÉBEN A DOHÁNYIPARI VÁLLALATOKNAK KELL VISELNIÜK AZ ÉVENTE TÖBB MILLIÓ CIGARETTACSIKK ELTAKARÍTÁSÁNAK AZ ÁRÁT, AMIT A DOHÁNYOSOK HAGYNAK MAGUK UTÁN.

A január 6-án hatályba lépett rendelkezés egy olyan intézkedéscsomag része, amelynek célja a hulladék mennyiségének csökkentése, illetve az újrahasznosítás növelése.

A szabályozás betiltja az egyszer használatos műanyag evőeszközök és tányérok, a vattapamacsok, a polisztirolpoharak és műanyag szívószálak használatát, továbbá visszaszorítja a műanyag élelmiszer-csomagolás alkalmazását.

A törvény összhangban áll az Európai Unió irányelvével, amely korlátozza az egyszer használatos műanyagok felhasználását, célja pedig, hogy a környezetszennyezőket kötelezze az általuk elhagyott hulladék eltakarítására.

A JÖVŐBEN A CIGARETTAGYÁRTÓK FELELŐSSÉGE LESZ A LAKOSSÁG FELVILÁGOSÍTÁSA, ÉS NEKIK KELL RÁBÍRNIUK A DOHÁNYZÓKAT, HOGY NE SZÓRJÁK SZÉT A CSIKKEKET A KÖZTERÜLETEN.

Egyelőre nem világos, hogy a takarítást hogyan fogják végrehajtani, és persze a költségvonzata sem.

Lakosonként évi 12-21 euróba kerül a közterületi takarítás egy katalán tanulmány szerint. Ez alapján a teljes takarítási költségek akár az egymilliárd eurót, mai árfolyamon a csaknem 400 milliárd forintot is megközelíthetik.

A leszokás ösztönzése

Tavaly májusban a katalán kormány olyan rendszer bevezetését javasolta, amelynek keretében a cigaretta árát szálanként 20 eurócentes illetékkel növelnék, ami a jelenlegi 5 eurós átlagárhoz képest 4 euróval drágítaná a 20 szálas dobozokat.

Egy csomag cigaretta így 9 euróba, átszámítva 3600 forintba kerülne a jelenlegi 2000 helyett. Ez az illeték azonban még nem hatályos.

Véget akarunk vetni a jelenlegi áldatlan helyzetnek, amikor a cigarettacsikkek mintegy 70 százaléka a járdán vagy a tengerben végzi

– érvelt akkor Isaac Peraire, a katalán hulladékügynökség vezetője a Periódicóban.

Szinte bizonyos, hogy a dohányipari vállalatok a többletköltséget a fogyasztókra hárítják át, ami újabb ösztönzést ad a leszokásra.

A tavalyi kormányzati statisztikák szerint a spanyolok mintegy 22 százaléka (a nők 16,4, a férfiak 23,3 százaléka) dohányzik.

A magyar dohányosok aránya a KSH szerint 2019-ben 24,9 százalék volt: a nők 22,3, a férfiak 27,7 százaléka naponta rágyújtott.

Az uniós átlag 18,4 százalék, vagyis a 446 millió lakos kevesebb mint egyötöde dohányzik rendszeresen.

A spanyolok nem ellenzik a szigorítást

A spanyol dohányosok viszonylag nagy száma ellenére – kivált a fiatalok körében – a közvélemény a nyilvános helyeken való dohányzás korlátozását támogatja.

A házi orvosi egyesület felmérése szerint a megkérdezettek 85 százaléka helyesli a további szigorításokat, 72 százaléka pedig egyetért a bárok és éttermek teraszain való dohányzás betiltásával.

A CIGARETTACSIKK A SZEMÉT EGYIK LEGELTERJEDTEBB FORMÁJA. NAGYJÁBÓL TÍZ ÉV ALATT BOMLIK LE, MIKÖZBEN MÉRGEZŐ ANYAGOKAT, KÖZTÜK ARZÉNT ÉS ÓLMOT BOCSÁT KI.

A csikk a tenger leggyakoribb szennyezési formája – állítja az Ocean Conservancy. A környezetvédelmi szervezet szerint a cigarettavégből még a műanyag zacskóknál és palackoknál is több kerül a vízbe. Becslések szerint évente ötmilliárd darabot dobnak a tengerekbe és óceánokba.

A közegészségügyi terhek, nem utolsósorban pedig a tengerbe kerülő csikkek számának csökkentése érdekében csaknem félezer spanyol strandot nyilvánítottak eddig füstmentesnek.

Tavaly Barcelona mind a tíz strandján betiltotta a dohányzást.

(Borítókép: Eldobott cigarettacsikkek a Cala Estancia-öböl partján Spanyolországban 2019. július 19-én. Fotó: Clara Margais / picture alliance via Getty Images)
Forrás: index.hu