Továbbra is azon dolgoznak a brüsszeli bürokraták, hogy az Oroszország elleni szankciókat kiterjesszék az energiaszektorra, írja a V4NA hírügynökség. Az orosz szén importjáról már döntöttek, a jövőben pedig nem kizárt, hogy a földgázra is embargót vezetnek be a döntéshozók.
EZ AZONBAN SÚLYOS KÖVETKEZMÉNYEKKEL JÁRNA, AMIT EGYÉBKÉNT NEM IS TAGADNAK A BRÜSSZELI BUBORÉKBAN ÉLŐ BÜROKRATÁK.
Az energiaárak már így is történelmi rekordot döntöttek, ha leállna az orosz földgázimport, akkor a legtöbb uniós tagállam gazdasága 1-2 hét alatt összeomlana, erről már a V4NA többször beszámolt.
Az európai nagyhatalmak úgy akarnak megszabadulni az orosz energiafüggőségtől, hogy közben megpróbálnak minél több gázt felhalmozni a tározókban. Az emberektől pedig azt kérték, hogy használjanak minél kevesebb energiát.
Frans Timmermans, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, az európai zöld megállapodásért felelős biztos március 8-án, Brüsszelben kijelentette, hogy
az európaiak azzal segíthetnek a Vlagyimir Putyin elleni harcban, ha lejjebb kapcsolják a fűtést otthonukban. A mi döntéseink határozzák meg, hogy mennyi energiát fogyasztunk és hogy mennyire vagyunk erősek az Oroszországgal szembeni reakcióinkban”
-tette hozzá az uniós biztos. De Robert Habeck német gazdasági miniszter is ebben látja a megoldást. A zöldpárti tárcavezető az egyik német televíziós hírműsorban azt mondta, hogy a spóroláshoz
minden polgár és vállalkozó is hozzájárulhatna a gáz- és olajfogyasztás csökkentésével. Minden egyes köbméter gáz, amelyet nem égetünk el, segít”.
Közben egyre több országban fokozódik az aggodalom, mert az emberek attól tartanak, hogy ősszel, a tartós hideg beköszöntével ismét fűtés nélkül maradhatnak.
A BRIT HÁZTARTÁSOK 40 SZÁZALÉKA JELEZTE, HOGY HA NEM TÖRTÉNIK JAVULÁS, AKKOR NEM TUDJÁK MAJD FIZETNI A REZSISZÁMLÁKAT.
Máshol sem jobb a helyzet Európában: az elmúlt fűtési időszakban nem egyszer fordult elő kisebb-nagyobb kimaradás. Az Európai Unió jelenleg a fűtési szükségleteinek 38%-át a földgázból fedezi, ha ez megszűnne, az beláthatatlan következményekkel járna.
A V4NA egyik forrása arról tájékoztatott, hogy
A BRÜSSZELI BÜROKRATÁK MÁR ERRE AZ IDŐSZAKRA PRÓBÁLNAK FELKÉSZÜLNI. EGY OLYAN TÖRVÉNYJAVASLATOT DOLGOZTAK KI, AMELLYEL TÖBBEK KÖZÖTT 18 CELSIUS-FOKBAN HATÁROZNÁK MEG AZ ÉPÜLETEK MAXIMÁLIS BELSŐ HŐMÉRSÉKLETÉT. EZ A RENDELKEZÉS KÍSÉRTETIESEN HASONLÍTANA A DIKTATÚRÁKBAN ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEKHEZ.
Nem ez lenne az első alkalom, hogy a felsővezetés határozná meg, hogy ki mennyit fűthet. Évtizedekkel ezelőtt Nicolae Ceaușescu akkori román államfő az államadósság drasztikus csökkentését tűzte ki célul. Ennek érdekében korlátozta például azt, hogy mennyit fűthetnek a háztartások. A kormány elrendelte, hogy a magánházakban és közintézményekben a hőmérséklet nem haladhatja meg a 12 Celsius-fokot. Az emberek emellett nem használhattak 40 wattnál nagyobb teljesítményű izzót. Ceaușescu törekvései súlyos élelmiszer-, üzemanyag-, energia- és gyógyszerhiányhoz vezetett, az ország az éhínség közelébe, a gazdaság az összeomlás szélére került.
Visszatérve a jelenbe, van olyan uniós ország, amely nem várta meg a brüsszeli bürokraták javaslatát.
AZ OLASZORSZÁGI ISKOLÁKBAN ÉS MÁS KÖZÉPÜLETEKBEN MÁJUSTÓL TILOS 25 CELSIUS-FOK ALATTI HŐMÉRSÉKLETRE ÁLLÍTANI A LÉGKONDICIONÁLÓKAT.
Mario Draghi miniszterelnök ironikus módon a légkondicionálást olyan példának nevezte, amit az olaszoknak esetleg fel kell áldozniuk az ukrajnai békéért cserébe.
SŐT, A KÖZÉPÜLETEK FŰTÉSE TÉLEN NEM HALADHATJA MEG A 19 FOKOT.
A korlátozás jövő év március 31-ig lesz érvényben, igaz, az egyelőre nem világos, hogy hogyan fogják ellenőrizni a fogyasztást. A szabályokat megszegőket 500 és 3000 euró közötti pénzbírsággal sújthatják majd. Az intézkedés nem vonatkozik a kórházakra, de idővel magánlakásokra is kiterjeszthető lesz.
Az Európai Uniós tervezet nem csak egy államot korlátozna az energiahasználatban, hanem minden tagországot. A V4NA megkérdezte a vezető brüsszeli politikusokat arról, hogy valóban 18 Celsius-fokban kívánják-e maximalizálni az épületek hőmérsékletét. Kíváncsiak voltak arra is, hogy hogyan képzelik el a gyakorlatban ezt az intézkedést, és hogyan ellenőriznék a rendelet betartását.
Az sem lenne meglepő, hogy egy ilyen rendelkezés bevezetése közfelháborodást váltana ki. A koronavírus-járvány hullámai alatt a korlátozó intézkedések miatt is rengetegen vonultak az utcára Európa-szerte, sok esetben zavargások törtek ki.
