A megye minden részéről érkeztek védőnők, az igazságszolgáltatásban dolgozó szakemberek, valamint a hatóságok és gyermekvédelmi intézmények képviselői. A Berzsenyi Dániel Könyvtár előadótermében tartott konferencia az összehangolt munka érdekében kiemelt jelentőséggel bír, így időről-időre közösen tárhatják fel az aktuális problémákat, illetve az azokra kínálkozó megoldásokat.
Dr. Takátsné Dr. Tenki Mária, az esemény fővédnöke évek óta maga is részt vesz a város gyermekvédelmi programjában. Konkrétan abban, hogy a gyermekek érdekeit szolgáló tárcaközi együttműködésen alapuló újszerű módszer, a Barnahus meghonosodjon ne csak Szombathelyen, hanem hazánkban is. A politikus elmondta, a megyei és szombathelyi gyermekvédelmi intézmények, valamint a civil szervezetek együttműködésével sikerült elérni azt, hogy 2019 január 1-től módosították a gyermekek védelméről szóló törvény vonatkozó passzusát. Bár a jogszabály nem mondja ki, hogy konkrétan a Barnahus-módszerről van szó, de leírja, hogy elsősorban a szexuálisan bántalmazott gyermekek vizsgálatát és terápiáját végző szolgáltatást valamint, a hivatalos szerv megkeresésére az érintett gyermekek meghallgatását elősegítő szolgáltatást működtethet a megyei szakszolgálat, amelynek során együttműködik a megkereső szervvel. Elmondható, hogy a gyermekvédelmi törvény a lehetőséget megadja, így ha a bíró úgy dönt, alkalmazhatja a Barnahus-módszert, ami komoly előrelépést jelent.
A nemzetközi konferencia részeként Hjörtur O. Adalsteinsson izlandi főbíró a TIT-székházban csütörtökön mintegy félszáz résztvevőnek, köztük rendőröknek, büntetőbíróknak, ügyészeknek, családsegítőknek beszélt a Barnahus-módszer hasznosságáról. A több mint négy évtizedes bírói tapasztalattal rendelkező reykjavíki szakember vezetésével a résztvevők kimondták: elengedhetetlen a szemléletváltás a büntetőeljárásban és új kihallgatói protokollra van szükség a 14 év alatti szexuális abuzálás áldozataira vonatkozóan.
A Barnahus-módszernek, Izlandon már két évtizedes múltja van. A barátságos környezetben a képzett szakemberek megfelelő módon tudnak a gyermekhez fordulni, így lényegesen több, korrekt információ derül ki az őket ért bűncselekményekről. Izlandon egy ilyen törvényszéki interjú során külön helyiségben vannak az igazságszolgáltatás szereplői (bírók, ügyészek, rendőrök, gyermekvédelmi szakemberek, ügyvédek, gyerekjogi képviselők). Egy monitoron keresztül követik a kiskorú meghallgatását, akit egy gyerekbarát helyiségben egy erre speciálisan kiképzett szakember kérdez. Természetesen a szakemberen keresztül kérdéseket is feltehetnek. Az egész beszélgetésről pedig felvétel készül, így nem szükséges a gyermek újbóli meghallgatása, azzal együtt újbóli traumatizálása, hanem megkezdődhet a terápia, mellyel segítik őt az átéltek feldolgozásában - a cél, hogy ez Magyarországon is így legyen.
Bár nálunk jelenleg az első meghallgatásról ugyan készül kamerafelvétel, a jegyzőkönyv rögzítéséhez, majd a bíróságon is el kell ismételnie a gyermeknek a vallomását. Ezután, ha szükséges, akkor a szakértők újra kifaggatják, amely lehetetlenné teszi a továbblépést. Ráadásul nem is hatékony, hiszen a gyerekek a rossz emlékeket próbálják elfelejteni, és köztudottan igyekeznek megfelelni az őket kérdezőnek, ami torzíthatja a vallomást.
A főbíró személyes benyomásait is megosztotta a hallgatósággal. Elmondta, hogy bár az elmúlt évtizedek alatt számtalan ilyen esetet tárgyalt, de a mai napig megterhelő számára lelkileg a feladat. Éppen ezért, fel sem vetődne benne, hogy bíróként ő hallgasson ki egy abuzált gyermeket, mert ez nagyon komoly, speciális képzést igényel. A tétje pedig nagy, hiszen kulcsfontosságú, és sokszor az egyetlen esély a meghallgatás arra, hogy bizonyítékot szerezhessenek. A bíró a konferencián elmondta azt is, hogy a Barnahus-módszer egyfajta gyógyír a sebekre is, hiszen amikor a bántalmazott gyerekek megtudják, hogy megbüntették a tettest, többnyire megnyugodnak, visszanyerik bizalmukat a felnőttek iránt, az igazságos világba vetett hitük megmarad, amikor viszont elmarad a büntetés, ez a hit is elveszik, és sokszor a terápia sem olyan sikeres.
Az előadások között a Szombathelyen is működő áldozatsegítő központ működésének tapasztalatairól, a családok megerősítése jegyében pedig a 21. századi digitalizáció családi kommunikációban betöltött szerepéről is szó esett. Bemutatták a Szombathelyen is elérhető kapcsolati ügyeletet, ahol egy szakember az egymással konfliktusban álló felek és gyermekeik között mediál. Dr. Lazáry Györgyné igazságügyi pszichológus szakértő, a Barnahus Nemzeti Tudásközpont vezetője pedig a Szombathelyen két és fél éve működő Barnahus pilot programról és annak tapasztalatairól beszélt. Bemutatta az abúzust elszenvedett gyermekek vizsgálatának menetét, és beszélt arról, hogy milyen terápiás lehetőségek vannak ilyen esetekben.
