Közölte: kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy olyan intézkedések szülessenek, amelyek az adórendszeren keresztül is támogatják a gazdasági növekedést.
Elmondta, hogy a nemzetközi mérések is alátámasztják a kedvező adóváltozásokat: az OECD 37 országa közül Magyarországon volt a legnagyobb mértékű az adóteher-csökkentés tavaly.
Magyarországon az adóék mértéke 2015-höz képest a vizsgált országok között a legnagyobb mértékben, több mint 4 százalékponttal csökkent. Ezzel segítették a gazdasági növekedést - emelte ki a miniszter. Az adórendszerben bevezetett változtatásokkal 2010-óta sikerült a munkavállalók és a vállalkozások felől fokozatosan a fogyasztási adók felé tolni az adóztatás súlyát. Ezt jóval kedvezőbbnek nevezte a gazdasági növekedés szempontjából. Felidézte: a szocho mértéke a 2016-os megállapodás értelmében 27 százalékról az idén júliusban újabb 2 százalékponttal, 15,5 százalékra csökken. A kormány eltökélt szándéka, hogy "ha a gazdaság lehetőségei ezt megadják", akkor a következő 2 évben is tovább csökkentik.
Kiemelte: 2010-hez képest több mint 26 szorosára emelte a kormány a családi kedvezmények formájában a háztartásoknak nyújtott kedvezményeket. A sorba illeszkedett idén a 4 gyermeket nevelő anyák számára élethosszig bevezetett szja-mentesség, és vizsgálják ennek bevezetését a 3 gyermekes anyák esetében is. Felidézte azt is, hogy 2019-től a nyugdíjasok foglakoztatása kedvezőbb lett, mert már nem kell szochot fizeti a munkáltatónak, és a munkavállalónak is csak az szja-t kell fizetni.
A beruházásösztönzésről elmondta: 2017-től az egykulcsos, 9 százalékos társasági adó - ami Európában a legalacsonyabbnak számít - jelentősen ösztönzi a beruházásokat az adórendszeren keresztül. A kormány további kedvezményeket vezetett be, példaként a fejlesztési tartalék 50 százalékos korlátjának eltörlését emelte ki, amit a 2019-es adóévre már érvényesíteni lehet.
Jövőre ismét 5 százalékos lesz az új lakások áfája, mert fontos a lakásépítések lendületének megőrzése. Idén 25-30 százalékkal több lakás épülhet az előző évhez képest, ezt a lendületet szeretnék megőrízni - jelezte.
"Míg a szocialista kormányok mindig kivetettek adókat, de azokat nem szedték be, mi ettől eltérően azt csináljuk, hogy csökkentjük az adókat. A kivetett adókat pedig beszedjük" -fogalmazott a tárcavezető. Hangsúlyozta, hogy ezzel is kiváltanak adóterheket. Az Európai Bizottság legújabb áfarés-tanulmánya is megerősíti az ebben elért eredményeket - mutatott rá.
Elmondta: uniós tagországokkal és azon kívüli országokkal, például Svájccal bővült a nemzetközi adózási információcsere-hálózat. A tárca rálát az OECD tagországokra is, több mint 100 országgal van adóügyi együttműködése Magyarországnak.
Potocskáné Kőrösi Anita jobbikos és Csárdi Antal LMP-s képviselők a kata elfogadott módosításának újragondolását kérték. Varga Mihály jelezte: továbbra is a vállalkozói érdekképviseletekkel folytatnak erről párbeszédet, akik támogatták azt, 340 ezer katás vállalkozást pedig nem érint a módosítás.
Mellár Tamás (Párbeszéd) alelnök vitatta az adórendszer eredményeit. A miniszter erre azt javasolta, hogy nézze meg a nemzetközi hitelminősítők vagy a nemzetközi intézmények kiadott értékeléseit. Hozzátette: nincs olyan ország, amelynek a harmadik negyedévben ne csökkent volna a gazdasági teljesítménye a járvány miatt. "Minden nap azért küzdünk, hogy munkahelyeket mentsünk meg" - közölte.
Székely Sándor (Független) azt vetette fel, hogy mikor lesz a minimálbér 600 euró, vagy az ápolók, tanárok, rendvédelmi dolgozók fizetését mikor emelik meg érdemben. A miniszter szerint megáért beszél, hogy több ember vállal munkát, és az átlagkereset bruttó 400 ezer forint. A foglalkoztatotti kör mindössze 5 százaléka kap minimálbért, a járvány időszakában is 10 százalékos bérnövekedés van, ami komoly visszajelzés.
Szakács László (MSZP) arra volt kíváncsi, hogy mikor módosítják a 2021-es költségvetést. A miniszter közölte: van elfogadott költségvetés. Ha szükséges, akkor majd sor kerül a módosítására, de még nem az - jelentette ki Varga Mihály.
Forrás, kép: koronavirus.gov.hu
