Csütörtökön az adócsalás mellett az útlevél hamisítással kapcsolatban is többrendbeli bűncselekményre derült fény, ma pedig kiderült, hogy Mesterházy Attila bukott helyettese nemcsak az Országgyűlés mentelmi bizottságát, az adóhatóságokat és a közvéleményt verte át, hanem a nemzetbiztonsági szolgálatoknak is gátlástalanul hazudott – közölte a fideszes képviselő, hozzátéve, hogy már három gyanúsított van az ügyben.

Az eredetileg magánokirat hamisítással meggyanúsított szocialista politikus ügye egyre terebélyesedik mind minőségben, mind mennyiségben – utalt Németh Szilár arra, hogy ma már közokirat hamisítással, adócsalással gyanúsítható, továbbá joggal feltételezhető, hogy a pénzintézeti törvényt is súlyosan megsértette Simon Gábor. Hozzátette: „így érkeztünk el a nemzetbiztonsági szálhoz”.

A Gyurcsány és Bajnai-kormány államtitkáraként két esettben is C típusú nemzetbiztonsági ellenőrzésen esett át, 2008-ban és 2009-ben – tájékoztatott a részletekről a kormánypárti politikus, megjegyezve, hogy Simon Gábor mindkét esetben hamis nyilatkozatokat adott a titkosszolgálatoknak, melyben szintén eltitkolta – a legfrissebb hírek szerint –, 500 millió forintot meghaladó vagyonát. Németh Szilárd szerint felvetődik a kérdés, hogy miért vállalt Mesterházy bukott helyettese ekkora kockázatot.
A nemzetbiztonsági vizsgálat kapcsán a kormánypárti politikus kifejtette, hogy az átvilágítás egy önbevalláson alapul, amit a nemzetbiztonsági szolgálatok ellenőriznek. Ez szavai szerint felveti a szolgálatok akkori vezetésének személyi felelősségét is. Megjegyezte azt is, hogy a körülmények alapján egyre kevésbé hihető, hogy Simon Gábor magánvagyonát rejtegette. „Gyakorlatilag, nincs mára Btk-nak olyan szakasza, amit Simon Gábor meg ne sértett volna közszereplőként e tekintetben” – fogalmazott.

Újabb kérdés Németh Szilárd szerint, hogy munkaügyi államtitkárként komoly közpénzek felett diszponált Simon Gábor, mégis most derül fény arra, hogy a volt szocialista politikus valótlanságot közölt a nemzetbiztonsági szolgálattal is.

A nemzetbiztonsági vizsgálat kapcsán a kormánypárti politikus kifejtette, hogy az átvilágítás egy önbevalláson alapul, amit a nemzetbiztonsági szolgálatok ellenőriznek. Ez szavai szerint felveti a szolgálatok akkori vezetésének személyi felelősségét is.
Németh Szilárd tájékoztatása szerint a nemzetbiztonsági bizottság ülésén szeretnék meghallgatni az Alkotmányvédelmi Hivatal akkori és jelenlegi vezetőit, és el kell dönteniük azt is, hogy tudták-e, kicsoda Simon Gábor, vagy nem volt információjuk a volt képviselő kétes ügyeiről. A fideszes politikus szerint mindkét esetben baj van, ugyanis, ha nem tudtak róla, akkor alkalmatlanok voltak feladatuk elvégzésére, ha pedig tudtak róla, akkor pedig felmerül annak a gyanúja, hogy falaztak neki. „Valaki utasította őket arra, hogy engedjék el Simon Gábort” – mutatott rá.

Ebben az időben az NBH-t Laborc Sándor, majd Balajti László vezette – közölte Németh Szilárd. Egyúttal felhívta a figyelmet, hogy Laborc neve a kémbotrányból és a Portikkal összehozott titkos találkozók kapcsán lehet ismerős. De Laborc vezetése alatt tűnt el az őszödi beszéd kiszivárogtatásának körülményeit vizsgáló nyomozás iratainak egy része is – fűzte hozzá.
A szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter pedig ebben az időben Szilvásy György, később Ficsor Ádám, majd Juhász Gábor volt – utalt a rendszer pártkötődéseire Németh Szilárd. „Vajon Simon Gábor ügyét is intézhették-e elvtársi körben?” – tette fel a kérdést.

Amennyiben szükséges, az iratbekérésen túl az említett urak meghallgatását is kezdeményezzük – jelentette be a kormánypárti képviselő.

Kérdésre válaszolva Németh Szilárd elmondta: a C típusú vizsgálat szabályozását pontosan azért változtatták meg, hogy az ehhez hasonló ügyek elkerülhetőek legyenek. Mint mondta, a korábbi szabályozás egy statikus képet adott a vizsgált személyekről, míg jelenleg folyamatos vizsgálatról van szó.