Nyáron életbe lépnek azok a változtatások, amelyek az egyszerhasználatos műanyagok betiltásáról vagy korlátozásáról szólnak. A kereskedők még nem feltétlenül tudják, hogy pontosan mire számítsanak. A gödöllői Profikomp Környezettechnika Zrt. - akik az országban egyedüliként fogadják és komposztálják a hulladékká vált komposztálható ételcsomagolásokat és éttermi eszközöket -, egyelőre várakozással tekintenek a következő időszakra, hiszen nem tudni, hogy az éretlen magyar piacon az egyes szereplők hogyan reagálnak a változásokra.

„Fel vagyunk készülve a komposztálható ételcsomagolási és éttermi hulladékok fogadására, akár nagyságrendi kapacitásnövekedést is elbírunk. Inkább az a kérdés, hogy az ország készen áll-e a váltásra?” - jegyezte meg Jenei Csaba projektmenedzser, aki szerint az olaszországi Lombardia Tartomány (Milánó) követendő példa lehet. Mint mondta, ott kiválóan megoldották a feladatot: kialakították saját, jól működő rendszerüket a lakossági biohulladékok szelektív gyűjtésére, beleértve a konyhai hulladékot és a komposztálható ételcsomagolásokat is.

Magyarországon évente nagyjából 1000 rendezvény valósul meg. Ha kijön a rendelet és az infrastruktúra is adottá válik, évente 80.000 köbméternyi hulladék kerülhet vissza a természetbe, ami nagyságrendileg annyi, mint a Gellérthegy tiszta ivóvízkészlete.

Dominus Ákos, a Sziget fesztiválok fenntarthatósági menedzsere pesszimista a járvány okozta helyzet miatt, és tart tőle, a műanyagmentesség nem képez majd prioritást jövőre. Egyébként ők már a rendezvényeiken többnyire átálltak: Re-poharakat használnak és már kíséreti programként mini kompsztálót is telepítettek a Szigetre, de a pet-palackok vagy az alumínium-dobozok még mindig problémát jelentenek.

 „Szerintem reálisan 2025-re lehet teljesen kivezetni a rendszerből ezeket a hulladékokat és átállni a bio-műanyagokra. Addigra talán az infrastrukturális háttér is adott lesz az elszállításhoz, valamint a komposztáláshoz. Bár a járványhelyzet viszontagságai erre a területre is kihatnak” – vázolta a jövőképet.

A Food Truck Show már 6 éve töretlenül dolgozik a műanyagmentes rendezvények megvalósításán.

„Óriási eredmény, hogy a hulladékok 60 százalékát meg tudjuk menteni minden alkalommal, de a cél a 100 százalék. Szeretnénk egy átlagos rendezvény 30 köbméternyi hulladékának minden részét újrahasznosítani – mondta a főszervező, Vad-Horváth Zoltán.

Az Auchan Korzókat üzemeltető Ceetrus Hungary Kft. is évek óta dolgozik azon, hogy az üzemeltetésükben lévő bevásárló központok működése fenntartható legyen. Ezen transzformáció egyik elemeként a maglódi Auchan Korzó ételudvarán egy olyan projektet valósítottak meg teszt jelleggel, melynek keretében az éttermek kizárólag lebomló műanyagokat használtak a vásárlók kiszolgálására. Ennek a finanszírozását az első fél évben a Ceetrus vállalta.

„Fél évig mi biztosítottuk a környezetbarát terítékeket, csomagolóanyagokat és azt látjuk, hogy a teszt befejezése után az éttermek 70 százalékban átálltak: a helyben fogyasztott ételeket önerőből azóta is bio-műanyagban értékesítik. Mindenképpen ez az irány, amit képviselünk és erre ösztönözzük üzleti partnereinket is” – osztotta meg tapasztalatait Gábosy Balázs, a 18 Korzót működtető Ceetrus Hungary Kft. operatív igazgatója.

A világ legsikeresebb növényi alapú csomagolóanyag-gyártó cége, a Vegware magyarországi forgalmazója 10 éve pont azért alakult, hogy a piacot megelőzve környezetbarát alternatívát adjon az éttermeknek, fesztiváloknak.

„A kormány részéről ez az első lépes azért is fontos, mert egy egyértelmű üzenet fogalmaz meg a lakosság és a piac felé, mégpedig, hogy a jelenlegi csomagolási kultúránk nem fenntartható és a költségeket, ha mi még nem is, de gyerekeink biztosan meg fogják fizetni.” – mondta a Szunyog Ágota, Doremi értékesítési vezetője, akik több mint 200 féle termékkel minden gasztronómia koncepciót ki tudnak szolgálni, és szinte minden műanyag típusú csomagoláshoz tudnak komposztálható alternatívát adni.