A felújítás, konzerválás és a sótartalom kivonása után a mozaik csodálatos, friss színeket kapott - mondta el az MTI-nek Csapláros Andrea, a Savaria Múzeum igazgatója.
A műtárgyegyüttest több anyagból, többek közt zöldpalakőből, tégladarabokból, apró márványkockákból készítették el csaknem kétezer évvel ezelőtt, a felületét az üvegmozaikszemcsék tették csillogóvá. A padlózatot az ókori római városokra (Aquileia, Grado) jellemző motívumokkal díszítették, de a mozaikon máshol nem ismert minták is megjelentek, ezek az elemek valószínűleg helyi mesterek munkái - ismertette a részleteket Csapláros Andrea.     

A növényi ornamentika mellett néhány jellegzetes szimbólum (rozetta és Salamon-csomó) is kirajzolódik - jelezte Kőfalvi Vidor, a Salisbury Archaeology restaurátora. Hozzátette: a restaurátorok, régészek számára a legnagyobb munka a gézrétegekre könyvkötészeti ragasztóval rögzített mozaikszemek felszedése volt.     
A 4. századból származó mozaikpadló négy császár "lábnyomát" őrzi: a Római Birodalom uralkodói látogatásuk során a palota márványlapokkal, festményekkel díszített impozáns fogadótermében hoztak rendeleteket, alkottak törvényeket.     

A mozaikpadló-töredékek 1938-ban, a püspöki palota kertjének átalakításakor kerültek elő. A régészek a 663 négyzetméter alapterületű fogadóterem padlózatából mintegy 100 négyzetmétert tudtak megmenteni, ugyanis a római romok fölé épült középkori vár vizesárkát a padlózatba ásták, így a mozaik nagy része tönkrement - idézte fel Csapláros Andrea.     
Kiemelte, a Savaria múltját kutató Géfin Gyula pápai prelátus felismerte a leletegyüttes jelentőségét, kezdeményezésre leállították az építkezést, majd Járdányi Paulovics István régész vezetésével elkezdődtek a feltárások. A második világháború után a műemlékegyüttes fölé védőépületet emeltek, de az elmúlt évtizedekben a mozaikpadló állapota folyamatosan romlott, az elvizesedett, elmohásodott műtárgyat csak restaurálással lehetett megmenteni.     

A Salisbury Archaeology budapesti műhelyében felújított mozaikegyüttest Szombathelyre, a Pásztor utcai raktárbázisra szállítják, ha a múzeum ismét látogatható lesz, az érdekesebb motívumokat a kiállítótérben mutatják be - jelezte a Savaria Múzeum igazgatója. Végleges megoldást jelentene, ha a leletegyüttes visszakerülne a származási helyére, az egykori helytartói palota helyén kialakított Járdányi Paulovics István Romkertbe - hangsúlyozta.     
Hozzáfűzte: a szabadtéri emlékhely a római kortól kezdve a város központja volt, az épületmaradványok hiteles képet adnak Szombathely történetéről. Az egyházmegye területén kialakított, a Savaria Múzeum kezelésében lévő romkert helyreállításának legfontosabb eleme, hogy bemutathatóvá váljon, mi történt az elmúlt kétezer év alatt Szombathelyen, Vas vármegye és Pannónia területén.

Forrás, fotó: MTI