2021. január 1-jével lép hatályba az a rendelet, amelynek értelmében minden gyermeket nevelő család élhet az állami lakásfelújítási támogatással, amely a számlával igazolt felújítási költségek felét, de legfeljebb 3 millió forintot térít vissza a felújítóknak. A támogatás összegében az anyagköltség, illetve a vállalkozói díj 50-50 százalékos arányban szerepelhet. A legnagyobb elérhető támogatás 6 millió forintos beruházással valósítható meg, és csak egyszer igényelhető. A támogatott felújítási munkák köre változatos, a közművek bevezetésétől, felújításától a komfortnövelő beruházásokon át az energetikai korszerűsítésig minden belefér. Még az otthonszépítő burkolatok cseréje, a festés, vagy a beépített konyhagépek cseréje is, sőt a nyári konyha vagy a garázs felújítása is elszámolható. Fontos azonban megjegyezni, hogy utólagos finanszírozásról van szó, tehát vagy a háztartás addigi megtakarításából, vagy hitelfelvételből kell előfinanszírozni a tervezett felújítást.

Mivel a program 2022-ben zárul, ezért várhatóan sokan fognak bele a tervezettnél előbb a felújítási, korszerűsítési munkák kivitelezésébe. A rendelet felpörgetheti a koronavírus miatt csökkenő építőipari teljesítményt, hiszen a legtöbben nyilvánvalóan a maximális keretösszeget igyekeznek majd felvenni.

A program területi eloszlását döntően a háztartások jövedelmi helyzete, illetve a lakásállomány szerkezete határozza majd meg. Budapesten az egy főre jutó éves átlagos jövedelem az országos átlag 1,3-szerese, míg Észak-Alföldön az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 17,3 százalékkal marad el az országos középértéktől. A megyei jogú városokban az éves bruttó 8,1 százalékkal haladja meg az országos átlagot, míg a községekben 17,7 százalékkal ez alatt marad a KSH tavalyi adatai szerint.

A pénzügyi helyzet mellett a lakásállomány területi eloszlása, minőségi szerkezete fogja döntően befolyásolni a pályázók számát, eloszlását: a legkorosabb kategóriát a II. világháború előtt épült lakások jelentik, majd a nagy állami lakásépítések időszakában (1960-as, 1970-es évtizedben) kivitelezett lakásállomány következik. Az OC elemzési vezetője szerint vélelmezhetően ebben a két időszakban épült ingatlanok esetében lesz a legnépszerűbb a lakásfelújítási program.

Az 1945 előtt épített lakások a legnagyobb arányban az V. (91,1 százalék), a VII. (89,2 százalék, a VI. (87,6 százalék) és a VIII. kerületben (70,6 százalék) találhatók. Az 1960-as évtizedben épített lakások képezik a IX., XI., XII., XIV. és XVIII. kerületek lakásállományának 15-18 százalékát, míg az 1970-es évtized nagy lakótelep építkezései akár a lakásállomány harmadát jelentik a III., a X. kerületben, de a XV. kerületben már meghaladják a 40 százalékot.

A vidéki régióközpontok és megyei jogú városok között az 1945 előtt épült állomány részesedése Sopronban (24,4 százalék) és Hódmezővásárhelyen (27,5 százalék) a legmagasabb, az 1960-as, 1970-es évtized nagy lakásépítési programjai miatt Dunaújvárosban, Kaposváron, Miskolcon, Salgótarjánban, Szolnokon, Szombathelyen és Tatabányán képezik a lakásállomány meghatározó részét. De Egerben, Nagykanizsán, Székesfehérváron, Szekszárdon és Veszprémben is magas ez az arány, megközelítően a lakásállomány harmada sorolható ebbe a kategóriába.


illusztráció: otthonneked.hu