A Boglya Népzenei Együttes műsora után a Himnusz hangzott el, majd az 1920. június 4-i történelmi eseményekre emlékeztetett a narrátor, aztán Juhász Gyula ,,Trianon” című versét Szabó Tibor, a Weöres Sándor Színház színművésze adta elő.
A nemzeti összetartozás napján, az első világháborús emlékműnél Koczka Tibor alpolgármester mondott megemlékező beszédet.
A szónok először a 2010. évi törvényből idézett, majd gyermekkorának személyes emlékeit elevenítette fel, amikor szüleitől, nagyszüleitől először kapott képről, a magyar történelem dicső napjairól és a történelmi Magyarországgal kapcsolatos trianoni döntésről hallhatott.
Ezután a trianoni döntés előtti falvak kerékpárral történő felfedezéséről is beszélt, majd arról szólt, hogy Magyarország sorsáról a fejünk felett 1920-ban úgy döntöttek, ahogy most, 96 év múlva, újra dönteni akarnak Európa vezetői.
Miután Narda, Felsőcsatár, Szentpéterfa és a többi hős falu visszacsatolásáról beszélt, azt mondta: ,,Mi büszkék vagyunk azon elődeinkre, akik nem nézték tétlenül Magyarország megcsonkítását.”
Június negyedike a remény napja, a nemzeti egység, az összetartozás ünnepe, amikor jól látszik a vesztességgel együtt járó fájdalom, amikor méltósággal emlékezhetünk – fogalmazott Koczka Tibor alpolgármester.
A megemlékezés az Ungaresca Táncegyüttes műsorával folytatódott, majd a 83-as gyalogezred emlékművénél a város nevében Puskás Tivadar polgármester, Koczka Tibor és Illés Károly alpolgármesterek helyeztek el koszorút. Rajtuk kívül civil és társadalmi szervezetek, valamint magánemberek is elhelyezték a megemlékezés virágait.
A megemlékezés a Szózat és a Székely Himnusz hangjaival ért véget.
Törvényi háttér
A nemzeti összetartozás napja – a 2010. évi XLV. törvénybe foglalt hivatalos nevén: Nemzeti Összetartozás Napja – az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező, június 4-ére eső nemzeti emléknap Magyarországon, melyet 2010. május 31-én 302 igen, 55 nem és 12 tartózkodó szavazat mellett iktatott törvénybe az Országgyűlés.
Az erről szóló Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről címet viselő törvényjavaslatot Kövér László (Fidesz) és Semjén Zsolt (KDNP) kezdeményezte. Az indítványt támogatta a Fidesz, a KDNP és a Jobbik frakciója, míg az MSZP ellene foglalt állást arra hivatkozva, hogy a javaslat „rontja Magyarország jó szomszédi kapcsolatait és nem szolgálja a határon túli magyarok érdekeit”. Az MSZP-ből 55-en a nem gombot nyomták meg, az LMP-ből 12-en tartózkodtak.
Az Országgyűlés a törvény elfogadásával kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
Sólyom László köztársasági elnök 2010. június 3-án aláírta a törvényt és az napra a 90. évfordulón, 2010. június 4-én hatályba is lépett.
