Több ezer éve annak, ahogy az emberek rájöttek, hogy a méhek édes eledele számunkra is ehető. Az aranyszínű kincs az utóbbi időben kezd visszatérni a divatba. Igaz, egyelőre ősszel van igazán szezonja. A mézet mostanában elsősorban a megfázásos tünetek enyhítésére használjuk. A Frisss.hu által megkérdezett kőszegi méhész, Frank János azt mondja, fájós torokkal mézet enni amolyan eső után köpönyeg módszer. Mielőtt tovább dicsérnénk a mézet értsük meg hogyan és miért készül.

A kék méz

Kellemetlen meglepetést okoztak méhei egy francia gazdának. Szorgalmas rovarjai ugyanis kék mézet állítottak elő. Nem voltak betegek, inkább csak torkosak. Egy közeli édességgyár hulladékára jártak rá, ahol színes cukormázat lakmároztak. Szakértők szerint a méhek elég okosak ahhoz, hogy megtalálják a legkönnyebben beszerezhető cukorforrásokat, így bukkanhattak rá az édességmázra.

A kék méz ugyan eladhatatlan, de jól megmutatja, hogyan készül. Tudományos igénytelenséggel elmondható, hogy a méhek a virágok édes nektárját felszívják. Ez emésztőnedveikkel keveredve alakul mézzé. Az akkor még híg folyadékot valójában nem (mind) emésztik meg, helyette a kaptár lépeiben gyűjtik. A lépek fölött csapkodó méhszárnyak aztán elpárologtatják a vizet és lassan kialakul az a sűrű anyag, amit mi is ismerünk.

Tulajdonképpen a méhek a túlélésük érdekében egyfajta élelem tartósító és raktározó rendszert üzemeltetnek. A méhész ezt rendszeresen lecsapolja (szaknyelven kipörgeti), így juttatja el hozzánk az életelixírt.

Gyertya, mézeskalács… cukor

Az 1300-as évekből származik az első írásos említés, hogy Magyarország területén királyi méhészetek működnek. A kaptárokból nem csak mézet, hanem viaszt is kinyerhetünk. A viasz gyertyává formálható,a mézből mézeskalács, mézbor, mézsör készíthető. mondja Valaki, hogy nem sokoldalú. Mégis a 17. századtól kezdve háttérbe szorult.

Az ipari fejlődés más világító-anyagokat produkált, amelyek kevesebb munkával elkészülhettek. Indiában már a 4. században is készítettek cukrot nádból. A cukorfinomítás termékei a 14 századtól érkeztek meg Európába. Előállításuk olcsóbb volt a méznél, ezért a papírforma szerint kiszorították a piacról a sűrű aranyló masszát, pedig a cukor megjelenése előtt a méz volt az egyetlen édesítőszer.

Ízlés szerint

A 20. század reform- és biokonyha őrülete ismét előtérbe hozta a mézet. Az emberek szívesen isznak mézes teát, sőt akár a kávéba is tesznek belőle. A mézeskalácsot nem kell senkinek bemutatni, de  ezen kívül is rengeteg étel van, amelyhez mézet használunk. Sajnos azonban a meleg hatására néhány értékes hatóanyag elveszik a mézből, így például forró teába csurgatva – bár élvezeti értéke nem romlik – a beltartalom csökkenhet.

100 gramm méz átlagosan 17 gramm vizet tartalmaz emellett legalább tizenhárom féle nyomelemet és vitamint. Zsír nincs benne, van viszont szénhidrát, 82 grammnyi. Az, hogy egyes mézek még mit tartalmaznak, nagyban függ a méhektől és, hogy a rovarok honnan milyen virág porát gyűjtötték be. Frank János szerint az élelmiszer ellenőrök betartatják a szigorú szabályokat, ezért a hamis – cukor sziruppal higított vagy más módon elrontott – mézek hamar fennakadnak a szűrőn.

Fűben-fában orvosság?

A méhész elmondása szerint a legtöbb ember az akácmézet keresi, de mostanában egyre nagyobb az érdeklődés a repceméz iránt. Kőszegen és környékén fontos részt képvisel a termelésből a gesztenye- és hársméz. Előbbi sötétebb színű, magas ásványi anyag tartalmú kesernyés ízű. Akadályozhatja a trombózis kialakulását. A hárs méz kellemesen pikáns, nyugtalan idegállapotban vagy akár álmatlanság ellen is fogyasztható. A repceméz – teszi hozzá Frank János – a legújabb kutatások szerint a savasodó szervezet számára lehet egészséges.

A természetes antioxidánsok az anyagcsere és a baktériumok elleni védekezés során keletkező szabad gyököktől védik a szervezetet. A szakirodalom szerint szívbetegségek, gyomorhurut, légcsőhurut esetében is segítséget nyújthat a méz, fogyasztása azonban nem javasolt cukorbetegeknek és például gyomorsav-túltengés esetén.

Baj-e, ha kristályosodik a méz?

Nem. Ha kristályosodást tapasztalunk, az nem feltétlenünk utal arra, hogy rossz terméket vásároltunk. A repceméz például kifejezetten hajlamos erre, így ha olyan repcemézet találunk, ami folyik, akkor hamar kezdjünk gyanakodni és semmiképp ne adjunk érte pénzt. A virágméz esetében is inkább arra utal a sűrűsödés, hogy a virágok nedveiben voltak olyan anyagok, amelyek miatt a hosszabb állástól, ahogy nagyanyáink mondják: cukrosodik a méz. Bátran fogyasszunk tehát kristályos mézet is, nem kell féli tőle.