Básthy Béla polgármester ismertette az előzményeket: a Vasivíz Zrt. mint a Kőszeg tulajdonát képező víziközmű-vagyon üzemeltetője augusztusban tájékoztatót küldött ki a Kormány által kidolgozott víziközmű-vagyon integrációjával kapcsolatban. Augusztus 24-ig egy előzetes szándéknyilatkozatot kellett tenni, amely a vagyon állam részére történő térítésmentes átadásáról szóló tárgyalások kezdeményezését tartalmazta. A hétfői képviselő-testületi ülés tulajdonképpen a részvételi szándéknyilatkozat megerősítéséről szólt.
Az ügy hátteréről elmondta: a Vasivíz Zrt. az ez évi üzleti tervében több mint 600 milliós veszteséggel volt kénytelen tervezni az energiaáremelés miatt, a veszteség előreláthatóan tovább fog nőni 250-300 millió forinttal, mert az energiaárak drasztikusan emelkedtek. Az idén még biztosítani tudják működésüket a tartalékokból, de
az integrációt követő állami támogatási lehetőség jelentősen segítené likviditási helyzetüket.
Állami vagy tulajdonosi támogatás nélkül működésük 2023-ban ellehetetlenül. (Elmondta még, hogy Kőszeg önkormányzata 3,6 százalékos tulajdonosa és részvényese a Vasivíz Zrt.-nek. Náluk nagyobb tulajdoni aránnyal Szombathely, Szentgotthárd és Körmend rendelkezik.)
Az integráció lényegét is magyarázta: az ellátásért felelős önkormányzat a víziközmű-vagyonát és a hozzá kapcsolódó ellátási felelősséget átadja az állam részére. Amely társaságok esetében nem történik meg az állami belépés, a tulajdonos önkormányzatok továbbra is változatlan formában el kell hogy lássák tulajdonosi feladataikat, továbbra is biztosítaniuk kell a víziközmű-ellátás biztonságát, ezen belül a szolgáltató működését, szükség esetén tőkepótlással. Az állami részvétel alapvető célja a víziközmű-szolgáltatás fenntartása, amihez elengedhetetlen a szolgáltatók működtetése, a fizetésképtelen helyzet elkerülése.
A szolgáltatás biztonságos ellátása elsődleges szempont,
az e felé tett fontos lépés az integráció, érvelt a polgármester. Mint mondta, bizonytalanságot jelent még, hogy csak víziközmű-rendszerenként lehetséges-e a tulajdon-átadás, és vajon a Vasivíz Zrt. a hat víziközmű-rendszerén egységesen tud-e majd fellépni. (Szombathely és Kőszeg egy rendszeren van – kérdéses még a többi tulajdonos álláspontja. Az állami felelősségvállalás akkor jön létre, ha egy víziközmű-rendszeren az állam 100 százalékos tulajdonos lesz.)
Harkai Norbert (Összefogás Kőszegért Egyesület) képviselő arra kérte Básthy Bélát, számszerűsítse a vagyont és rákérdezett, miért nem volt szélesebb körben egyeztetés a kérdésben. A részvényértékek 1,5 milliárd forintot tesznek ki, felelt a polgármester. A lakosság kapcsán annyit mondott: véleményük kikérése lehetőség, de a feladat ebben az esetben nagyon komplex, nem ruházható át a lakosságra.
Kiss Zoltán Miksa (Összefogás Kőszegért Egyesület) képviselő a vagyon ellenérték nélküli átadását és az információhiányt sérelmezte. Básthy Béla hangsúlyozta: a város víziközmű-vagyona nem abba a kategóriába tartozik, amivel az állam azt csinál, amit akar. Nem másra használja az ingatlanvagyont, mint eddig, hiszen a teljes feladat-ellátás átruházásáról is szó van. És nem is magántulajdon köztulajdonba vételéről van szó, mint azt a képviselő állította. Mint mondta, ha a képviselők megszavazzák az előterjesztést, azzal a város kinyilvánítja a szándékát, hogy az integrációban részt kíván venni. Következő lépésként még az önkormányzat a szándékáról értesíti az állam tulajdonosi jogait gyakorló NV Zrt.-t., amely ezután egyeztet az átvétel feltételeiről az önkormányzattal és előkészíti az átruházási szerződés tervezetét. A tranzakciós szerződés aláírásához újabb képviselő-testületi döntésre lesz szükség.
A vitába dr. Zalán Gábor jegyző is bekapcsolódott: mint mondta, nem tudják még a tranzakciós megállapodás minden egyes részletét. A polgármester testületi felhatalmazás nélkül tett szándéknyilatkozatot – hiszen ezt kérte a szolgáltató és ezt írta elő a jogszabály. Mindezt azért tette, hogy a képviselő-testület tárgyalhassa az ügyet. Emlékeztetett továbbá, hogy a közmű-vagyon régen állami tulajdon volt, a vagyonátadó bizottság 1992-ben adta önkormányzati vagyonná. A tulajdonjog azóta többször cserélt gazdát. 2011 óta lehetősége van az önkormányzatoknak a feladatot az államra bízni. Most 2022-ben a közműszolgáltatóknak jelentős veszteségük van, az állam annak a lehetőségét teremti meg, hogy az ázsiós tőkeemeléssel a kötelező feladatellátás veszteségét kifizeti.
A rendkívüli ülésen az integrációs programhoz való csatlakozás mellett heten, ellene ketten szavaztak a jelen lévő képviselők közül.
