Az összefoglaló mű évtizedek kutatómunkáján alapul, ám a legújabb kutatási eredményeket is felhasználja. Legnagyobb részét a megye mai területén valaha megfigyelt és rögzített valamennyi madárfaj észlelésének legfontosabb adatai teszik ki, de tájékoztat a madárfigyelés módszereiről, a névjegyzék felépítéséről és nevezéktanáról is, és természetesen nem marad el az eredmények értékelése, valamint a fontosabb következtetések levonása sem.
Az angol és német összefoglalókat bőséges irodalomjegyzék, illetve háromnyelvű (latin, magyar, angol) mutatók követik. A kötetben hatvanoldalnyi színes képmelléklet található.
A könyv a tudomány- és a természetkedvelő közönség szélesebb köre számára egyaránt érdekes és hasznos ismereteket nyújt.
Ezek közül szemezgetve Gyurácz Józseftől megtudtuk, öt olyan madárfajt ismerünk, amelynek hazai fészkelését első alkalommal Vas megyében bizonyították. Legrégebben, 1896-ban a vörösfejű gébicsét Egyházashollósnál, ezt követte 1938-ban a sárgafejű királykáé Csákánydoroszlónál, 1978-ban a tüzesfejű királykáé Nádasdon, 2016-ban a nílusi lúdé Zsennyénél, 2017-ben pedig a karmazsinpiróké a kőszegi Abért-tónál.
- A kékfarkú és a berki nádiposzáta első hazai előfordulását a Tömördi Madárvárta madárgyűrűző és madárvonulás-kutató állomáson bizonyítottuk 2010-ben, illetve 2014-ben. 2016 óta több faj, a gulipán, a gólyatöcs, a cigányréce, a barátréce, a dankasirály első sikeres Vas megyei költése származik a rábapatyi kavicsbányatóról - tette hozzá Gyurácz József.
forrás: ELTE Savaria Egyetemi Központ / Kleinhappel Miklós