Az Országgyűlés kedden elfogadta a jövő évi költségvetést. Mik a kiemelt célok, mire költ az állam 2023-ban?

A jövő évi költségvetés egyik prioritása a biztonság, és ezzel a haderő-korszerűsítés felgyorsítása. Honvédelmi miniszterségem idején, 2012-ben született arról döntés, hogy 2015 után minden évben a GDP 0,1 százalékával növeljük a honvédelmi költségvetést addig, amíg el nem érjük a 2 százalékos ráfordítási arányt. Most ott tartunk, hogy az ezer milliárd forintot is meghaladja a tárca büdzséje, miközben 2011-ben 212 milliárd forint volt. Ez szükségszerű, hiszen a térségünket alapjaiban megrengető biztonságpolitikai fejlemények rávilágítottak a kérdés fontosságára.

A biztonság olyan, mint a levegő. Amíg van, észre sem vesszük, de amint elfogy, kapkodunk utána.

Még szerencse, hogy rohamléptekben haladtunk a Zrínyi2026 terv alapján a haderőfejlesztéssel! Új páncélosokat, új helikoptereket szereztünk be, lecseréltük a kézifegyvereket, és új gyárat is telepítenünk kellett, azonban még mindig van hová fejlődni.

Nem szenvednek csorbát a korábban hangoztatott célok?

Mindazokat a célokat fenntartjuk, amelyek meghatározzák a politikánkat.

Jövőre 400 milliárd forinttal többet költünk például családtámogatásokra, mint 2022-ben. Megmarad a 13. havi nyugdíj, és továbbra is szja-mentes marad a 25 év alattiak jövedelme, de az átlagfogyasztás mértékéig megmarad a rezsicsökkentés is. El kell azt mondani, hogy a háborús viszonyoknak köszönhetően általános inflációs tendencia látszik, ez ellen élelmiszerár- és üzemanyagár-sapkával küzdünk, ezt is fenn kívánjuk tartani, ameddig lehetséges. Az energiahordozók ára a többszörösére nőtt, jövőre 18 milliárd euróval többet kell fizetnünk földgázért, mint idén, ami arra kényszerítette a kormányt, hogy az átlagfogyasztás fölött piaci árak megfizetését kérje a lakosságtól. Folyik a finomhangolás, napokon belül kormánydöntés várható. Azok támadják egyébként most az intézkedést, akik kezdettől fogva butaságnak, igazságtalannak tartották a rezsicsökkentést. Az nem fog többet fizetni, aki átlagos mennyiséget fogyaszt, akinek viszont aránytalanul nagy a fogyasztása, annak a piaci árat kell megtérítenie.
Hozzáteszem,

sem az oktatásügyet, sem az egészségügyet, sem más fontos területet nem ér kár a jövő évi költségvetésben.

Mi az, amire nem jut pénz?

A bizonytalanságok miatt azokat az állami beruházásokat, amelyek elő voltak készítve, akár már indulásra készen álltak, azokat a kormány átmenetileg felfüggeszti. A folyamatban lévőket természetesen befejezzük, csak új beruházás nem indul.

Ez Vas megyét is érinti...

Így van, sajnos érinti a megye útberuházásait, köztük a szombathelyi északkeleti elkerülő utat is, ami különösen fájdalmas. Itt a régészeti munkálatokat már elvégeztük, és lezajlott a közbeszerzés, megvan a nyertes kivitelező is. Nemrég még ez az építkezés feltartóztathatatlannak látszott, de a döntés nem tűr kivételt, tehát egyelőre ezzel nem számolhatunk.

Milyen bevételekkel számol a jövő évi büdzsé?

Növekszik az áfabevétel, ez természetes, hiszen az infláció az áfakulcs változatlanul hagyása mellett nagyobb áfabevételeket biztosít.

Számolunk - és az EU is számol - emellett egy 5,2 százalékos gazdasági növekedéssel,

ami szintén jelentős adóbevétel-többletet generál.

Döntöttek a képviselők az Alaptörvény módosításáról is. Ezt mi indokolta?

Két fontosabb eleme volt ennek. Az egyik, hogy 2024-től az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat egy időben tartjuk. Korábban a választási apparátus dupla csúcsra járatása miatt 9 milliárd forintos többletköltség merült fel, ezt így meg tudjuk takarítani. Hozzáteszem, nem változik első alkalommal a 2019-ben kiszabott mandátumidő, tehát várhatóan nyár elején szavazunk majd, de csak októberben jár le a hivatalban lévő önkormányzati képviselők és polgármesterek megbízatása.
A másik a vármegye elnevezés kérdése. Az MDF többségével együtt ezt már 1990-ben is erősen támogattam. Azt kell megérteni, hogy az 1949-es kommunista hatalomátvétel egy ezeréves jogfolytonosságot, szokásrendet szakított meg szándékosan azzal, hogy a Szent István királyunk által létrehozott vármegyék helyett a megye elnevezést tette hivatalossá. Idetartozik, hogy a megyei közgyűlés élén a helyiek által választott alispán állt, míg a főispán a kormányzat kiküldötte volt.

Ez a szisztéma a rendszerváltozás óta már helyreállt, most elnevezésében is igazodik a nemzeti hagyományokhoz.

Ami ezer évig megfelelt a magyarságnak, azt meg kell tartani, vissza kell állítani.

A Törvényalkotási Bizottságot vezeti. Ennek a grémiumnak a munkája mennyiben más most, mint korábban?

A Parlament fő bizottsága ez, 41 taggal, ahol minden egyes előterjesztést megtárgyalunk. Végleges formába öntjük a törvényjavaslatokat, megvizsgáljuk több szempontból - alkotmányjogilag rendben vannak-e, illeszkednek-e a többi jogszabályhoz, megfelelnek-e a nemzetközi szerződéseknek, összhangban van-e az Európai Unióban érvényes jogokkal. Bonyolult feladatot látunk el, de szakmailag felkészült kollégák támogatják a munkámat, lényegében azonban a teendőink nem változtak a korábbi ciklusokhoz képest.

A közelmúltban jelentette be a kormány a kata adózás változásait. Hogyan kommentálná  az ennek nyomán kialakult közhangulatot?

A kata adózást 2012-ben a Fidesz-kormány építette be a jogrendszerbe azzal a szándékkal, hogy a lakosságot kiszolgáló kisvállalkozók, az egykori "maszekok" - a fodrászok, körmösök, vízvezeték-szerelők - kedvező és egyszerű adózási formában tudjanak működni. Azóta elterjedt egy sajátos visszaélés egyes cégek részéről, amelyek adóelkerülési céllal arra késztették a munkavállalóikat, hogy inkább legyenek katás vállalkozók. Volt idő, amikor a gazdasági növekedés okán ez belefért, bár akkor sem volt igazságos.

Mivel a nyugíjakat az éppen aktuálisan dolgozó adózók befizetéseiből állja az állam, nincs rendben, hogy ehhez 450 ezer ember nem járul hozzá.

Ez tovább nem tartható, nem fér bele. Hangsúlyozom, mindenkinek módja van más formában folytatni a tevékenységét, akár egyszerűsített átalányadózással, és lesz, aki így jobban is jár. Aki magánszemélyeknek szolgáltat, maradhat katás, évi 18 millió forintos határig. A kata eredeti célcsoportja tehát ezután még kedvezőbb helyzetbe kerül. Mindenkit arra kérek, tájékozódjon, mert senkitől nem veszi el a kormány a megélhetését, a munkáját. Azok hangoztatják ezt a demagóg meglátást, és azok mennek most a hidakra, akik közül senki nem szavazta meg 2012-ben a katát.

Mi a véleménye arról, hogy sokan a köztársasági elnöktől várták volna a módosítás vétóját?

Amit a Parlament megszavaz, azt az Országgyűlés elnöke megküldi a köztársasági elnöknek. Ő vagy aláírja, vagy visszaküldi megfontolásra valamilyen tartalmi okból, ha úgy gondolja, nem helyes, ami benne van. Megküldheti az Alkotmánybíróságnak is, ha úgy látja, hogy a szabály alkotmányellenes. Novák Katalin most úgy döntött, hogy aláírja ezt a törvényt, hiszen sem alkotmányos, sem tartalmi kifogás nem támasztható vele szemben. Indokolt és időszerű döntés született.