Fizetési meghagyásos eljárást bárki kezdeményezhet, akinek tartoznak. A lejárt pénzkövetelés eredhet egy ki nem fizetett számlából, egy vissza nem fizetett kölcsönből, illetve egy el nem végzett – de kifizetett – munkából vagy egy károkozásból is - írja az Index.

Ezt az eljárást az indíthatja, akinek van belföldi kézbesítési címe, és az adósa is rendelkezik belföldi kézbesítési címmel. Hárommillió forintot meg nem haladó pénzkövetelésre nem lehet közvetlenül bírósági pert indítani, hanem fizetési meghagyásos eljárás útján érvényesíthető a követelés. Három és 30 millió forint között bírósági eljárás és fizetési meghagyásos eljárás is választható, míg 30 millió forint feletti tartozás érvényesítése esetén mindenképp bírósághoz kell fordulni.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) tájékoztatása szerint

LEJÁRT TARTOZÁSOK MIATT TAVALY 409 EZER FIZETÉSI MEGHAGYÁST KEZDEMÉNYEZTEK.

A legtöbb eljárást követeléskezelők, közműcégek, mobilszolgáltatók kezdeményezték. Az esetek túlnyomó többségében tízezer és hárommillió forint közötti tartozást akartak beszedni.

Mindenképpen át kell venni

Miután a fizetési meghagyást a közjegyzők bocsátják ki és nem egy bíróságtól érkezik a levél, vannak, akik hajlamosak ezt nem túl komolyan venni. Azt gondolják, hogy ez is csak egy újabb felszólítás, amire nem kell válaszolni. Ez súlyos tévedés! Ha valaki fizetési meghagyást kap, mindenképpen vegye át, hogy a kézhezvételtől számítva tizenöt napon belül reagálhasson a tartalmára. Arra is van megoldás, ha valóban tartozik, csak nem tud fizetni, mert nincs pénze. Tóth Ádám, a MOKK elnöke ezért azt javasolja:

Aki átmenetileg nem tud fizetni, az kérelmezheti a részletfizetést, illetve fizetésre halasztást, azaz halasztott fizetést, későbbi teljesítés engedélyezését is kérheti. Ehhez nyilatkozni kell a kötelezett vagyoni helyzetéről, hogy lássa a közjegyző: a kötelezett részleteiben meg tudja fizetni a tőle követelt összeget vagy néhány hónap haladék után képes lesz rá.

Figyelem! Erre azonban kizárólag az ellentmondásra nyitva álló határidőben, azaz a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül van lehetőség az ellentmondással egyező módon:

• szóban bármely közjegyzőnél vagy
• levélben az eljáró közjegyzőnél, illetve
• elektronikus iratbeadásra kötelezett személyek esetében a MOKK rendszerén keresztül.

Az eljárások gyorsítása, papírmentessé tétele miatt az elektronikus ügyintézésre kötelezettek – mint például a gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok, alapítványok, egyesületek, valamint az ügyvédek, jogi képviselők – már eddig is csak elektronikusan, minősített elektronikus aláírás és időbélyegző használatával nyújthattak be fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet. De ide tartoznak azok a társasházak is, amelyeknek van ügyvédje vagy közös képviselője, kft., bt. vagy egyéni vállalkozó.

Október 1-jétől további egyszerűsítés

Október 1-jétől tovább egyszerűsödött az eljárás: az elektronikus ügyintézésre kötelezettek ugyanis nem postán, hanem elektronikusan, a cégkapun, a tárhelyükön keresztül kapják a meghagyást, továbbá az összes, az eljáráshoz kapcsolódó iratot, például a hiánypótlási felhívást.

Ha a közjegyző szabályosnak talál egy elektronikusan kezdeményezett fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet, akkor három munkanapon belül kibocsátja a fizetési meghagyást. Ha a címzett a kézbesítéstől számított 15 napon belül nem vitatja a követelést, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és végrehajtási eljárás is indítható a kötelezettel szemben.

Ha valaki vitatja a pénzkövetelés jogosságát vagy a tartozás összegét, ellentmondással kell élnie. Ezt az e-ügyintézésre kötelezettek elektronikus úton, de nem e-mailben, hanem a MOKK rendszerén keresztül tehetik meg.

A fizetési meghagyás elektronikus kézbesítésével tovább gyorsul és egyszerűsödik az eljárás, amellyel a kezdeményezők hozzájuthatnak jogos pénzkövetelésükhöz. Az elektronikus ügyintézésre kötelezetteknek figyelniük kell arra, hogy ha a tárhelyükre fizetési meghagyás érkezik, arra időben reagáljanak, különben az jogerőre emelkedik, és a jogosult végrehajtást kezdeményezhet

– állítja Szécsényi-Nagy Kristóf, a MOKK jogi ügyvezetője.

Szükség van a kötelezett adószámára is

De nem csak a kibocsátás módja változik, októbertől a fizetési meghagyást kezdeményezőknek meg kell adniuk a kötelezett adószámát is, amennyiben az rendelkezik ilyennel. A NAV adatbázisából, illetve a cégjegyzékből ez egyszerűen lekérhető.

Az eddig teljesen papíralapú európai fizetési meghagyásos eljárásnál októbertől a cégkapuval rendelkezők már csak elektronikus úton kezdeményezhetik az eljárást. A legfontosabb feltétel, hogy valamelyik félnek Magyarországon kívül más EU-tagállamban legyen a szokásos tartózkodási helye vagy székhelye.

(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)
Forrás: index.hu