A növekvő átlaghőmérséklet és a sokszor 5-10 fok körüli téli meleg kedvez a kártevőknek. Ahhoz, hogy a tél gyérítse őket, huzamosabb ideig lenne szükség -10 fok alatti hidegre. A növények is hozzászoktak a változó klímához, minél melegebb van, annál jobban érzik magukat. Addig, amíg meg nem támadja valami. Most azonban jó ideje 10 fok fölött van a hőmérséklet, és ez az, ami elhiteti a növényvilággal, hogy kitavaszodott. A szakértő elmondta, hogy szerinte ma már nem várható el a fagyos januároktól, hogy elpusztítják az ártalmas élőlényeket, sokkal inkább a termesztési és növényvédelmi technológiát kell hozzáigazítani a már-már mediterrán éghajlathoz. Annál is inkább – tette hozzá –, mert egyre több növény kerül be az országba déli tájakról, olyanok, amelyek korábban nem, most viszont már vígan megélnek a Kárpát-medencében is, télen-nyáron. Ezekkel azonban jöttek az „ellenségek” is. – Szükség lenne rá, hogy itthon is monitorozzuk, figyeljük az új kártevők mozgását, ez Ausztriában már jól működik. Egy jó adatbázisból kiolvasható lenne, hogy mi hol jelent meg, mennyire terjedt el, de ezek egyelőre nem állnak rendelkezésre. Sokszor nem is ismert a szakemberek előtt, hogy milyen új kártevők jelenhetnek meg az országban – magyarázta Both Gyula. Hozzátette, hogy számos növényvédő szert kivontak a forgalomból, olyanokat, amelyek esetleg megoldást jelentettek volna a problémára, ezek hiányában azonban hosszadalmas és nehézkes az irtás.
Újdonság, hogy most áll bevezetés alatt az úgynevezett növényútlevél rendszer – a szakemberek ezzel szeretnék megfogni a kártevők terjedését. 2020 végétől egy uniós előírás nyomán kötelező lesz a használata. – Ezzel valóban nyomon lehetne követni a növény útját az eredeti eladótól a kertészeten, árudán, kertépítőn keresztül egészen a felhasználóig – jegyezte meg a szakember.
A kertészetet járva látszik, hogy bár a fenyők ilyenkor még nem sok életjelet szoktak adni, a tiszafa bizony virágzik nagy területen. A melegedő időre reagál, nem pedig a naptárra, így vajmi kevéssé érdekli, hogy alig hagytuk el a februárt. Az más kérdés, ha áprilisban jön egy fagy, de nem mindegy, hogy milyen életszakaszban éri a növényt. Rózsaszín virágaival már napok, hetek óta díszítenek a bangiták, és rügyezik az aranyeső is. Sokak kedvence, a magnólia is szépen éledezik. Virágzik a mogyoró is egy ideje.
Idén télen hó sem nagyon volt, ami persze jót tett volna a talaj vízháztartásának, ám az még nem látszik – hisz nem ismerjük a tavaszi csapadék mennyiségét és eloszlását –, hogy ez milyen hatással lesz például a termésre.
Hogy bármiféle kárt csökkentsünk, a szakértő tanácsa az, hogy figyeljünk oda a korai tápanyagellátásra. Nem mindegy ugyanis, hogy a növényeink minden jóval felvértezve, vagy éppen legyengülve találkoznak majd a kártevőkkel, a környezeti ártalmakkal.
