Bizottság alakult
A bizottság Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár, Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott és Kővári Edit AOSZ-elnök vezetésével alakult meg. A munkában részt vesz az Autizmus Alapítvány és az Apró Lépések Egyesület, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara, a Békés Megyei Pedagógiai Szakszolgálat, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Mentálhigiéniai Központja, a Heim Pál Kórház Mentálhigiéniai Ambulancia, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, a Klebelsberg Központ és a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kara. Munkacsoportok is létrejönnek a korai fejlesztés, a szűrés, az oktatás és képzés, a foglalkoztatás és a családok támogatásáért.
A korábbi, az autizmussal élők, hozzátartozóik, valamint a velük foglalkozó szakemberek csoportjáért létrejött országos autizmusstratégia 2008-ban készült, régóta megújításra szorulna. Az új anyagban most konkrét, megvalósítható célokat kívánnak kitűzni.
Történet
Az Autisták Országos Szövetségét (AOSZ) egyébként szülők és szakemberek alapították 1988-ban Autisták Érdekvédelmi Egyesülete néven. Azóta eltelt több mint harminc év, és ez idő alatt az AOSZ meghatározó szereplője lett az autista emberek és családjaik érdekvédelmének.
2004-ben elismeri a hazai jogszabály önálló fogyatékossági ágként az autizmust. 2008-ban Országos Autizmus Stratégia készül, 2010-ben kormányhatározat formájában indulnak el az autizmus területére irányuló fejlesztések. 2009-ben az ELTE-Bárczi Gusztáv Gyógypedagógia Karán az autizmus spektrum zavarok pedagógiája szakirányú továbbképzési szakon kezdhetik meg tanulmányaikat a gyógypedagógusok. 2010-ben az Autista Majorságok Hálózata, az általuk egyedülállóként nyújtott autizmus-specifikus szolgáltatások feltételrendszeréről Irányelvet készít. 2011-ben megjelenik az első egészségügy szakmai irányelv az autizmusról/autizmus spektrumzavarról az autista személyek szakszerű egészségügyi ellátásának előmozdítása érdekében.
2015-ben autista személyekből ASD munkacsoport alakul az AOSZ támogatásával, majd 2017-ben az AOSZ közgyűlése autista alelnököt választ a szervezet elnökségébe. 2018-ban a Szövetség egy autista fiatal kezdeményezésére megalapította és először adta át a Senpai díjat.
Az autizmusról
Az autizmus nem látható állapot, és mivel nagyon sok formában nyilvánul meg, nehéz hozzá alkalmazkodni. Minden századik embert érint. Évente több gyereket diagnosztizálnak autizmussal, mint cukorbetegséggel, rákkal vagy AIDS-vel együttvéve. A helyzetet ráadásul nehezíti, hogy jelenleg nem tudjuk pontosan, mi „váltja ki” az autizmus megjelenését az érintett emberekben.
A társadalom sokszor felkészületlen, és gyakran az oktatásban dolgozók sem rendelkeznek kellő rálátással és képzettséggel ahhoz, hogy kezelni tudják az autizmussal élő diákok igényeit, és segíteni tudják beilleszkedésüket. Évről évre egyre több autizmussal diagnosztizált gyerek kerül be az oktatási rendszerbe.
A kellő odafigyeléssel megfelelően integrálható és kiválóan fejleszthető diákok állapota és beilleszkedési készsége egy felkészületlen oktatási intézményben leromlik, ezáltal felnőttként sem tudnak boldogulni, adott esetben szakmát szerezni és társas kapcsolatokat kialakítani. A kevésbé integrálható autizmussal élő diákok pedig elutasítással és értetlenséggel találkozva még inkább ki lesznek taszítva környezetükből.
Korszerű képzettséggel rendelkező oktatók hiányában az átlagos gyerekek sem értik és tanulják meg, hogyan lehet működő, pozitív kapcsolatot kialakítani autizmussal élő társaikkal, és így nem lesznek toleránsak más segítséggel élő embertársaikkal sem. Az oktatás tehát – ahogyan a társadalom valamennyi területén – kulcsfontosságú az autizmus kérdésének kezelésében.
Az ellátórendszer természetesen nem csupán az oktatásra szorítkozik: meglehetősen szerteágazó és összetett intézményhálózatról van szó, melyet egyrészt tovább kell fejleszteni, másrészt pedig új elemekkel kell gazdagítani.
forrás: MTI, eduline.hu fotó: Frisss.hu/Hornyák Emőke
