A LEGUTÓBBI, 2011-ES CENZUSON 1 227 623 SZEMÉLY VALLOTTA MAGÁT MAGYAR NEMZETISÉGŰNEK, VAGYIS TÍZ ÉV ALATT TÖBB MINT 225 EZERREL CSÖKKENT A MAGYAROK SZÁMA.
Az origo.hu cikke az MTI-re hivatkozva azt írja, hogy az előzetes adatok szerint Románia lakossága 19 053 800 fő, ebből 16 568 900 személy nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról. Közülük 89,3 százalék, 14,8 millió személy vallotta magát román nemzetiségűnek.
A LAKOSSÁG 1,1 MILLIÓVAL CSÖKKENT A LEGUTÓBBI NÉPSZÁMLÁLÁSHOZ KÉPEST.
A magyar után a legnépesebb a roma kisebbség, amely 569 500 főt számlál, és a lakosság 3,4 százalékát teszi ki. Húszezer főnél nagyobb létszámú nemzetiség az ukrán (45 800 fő), a német (22 900) és a török (20 900).
A LAKOSSÁG 6,3 SZÁZALÉKA NEVEZTE MEG A MAGYART ANYANYELVEKÉNT.
91,6 százalék a román nyelvet használja első nyelvként a családban. A roma nyelvet 1,2 százalék beszéli, az ukránt 0,2 százalék.
A FELEKEZETI HOVATARTOZÁSRA VONATKOZÓ KÉRDÉSRE 16 MILLIÓ 551 EZREN VÁLASZOLTAK:
85,3 százalékuk ortodox kereszténynek, 4,5 százaléka római katolikusnak, 3 százaléka reformátusnak vallotta magát. A magukat vallástalannak vagy ateistának vallók aránya 0,9 százalék volt.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a szövetség által pénteken kiadott közleményben azt hangsúlyozta, hogy
SIKERÜLT MEGŐRIZNI A MAGYAROK 6 SZÁZALÉK FELETTI RÉSZARÁNYÁT A ROMÁNIAI TÁRSADALMON BELÜL.
Jelezte: a népszámlálás részletes eredményeit jövőre elemzi ki az RMDSZ.
A STATISZTIKAI INTÉZET KÖZÖLTE, HOGY FOLYTATÓDOTT A LAKOSSÁG ELÖREGEDÉSE,
megnőtt a 65 év felettiek aránya: 121 idős személy jut 100 fiatalra, míg 2011-ben 101,8 idős jutott száz fiatalra. Így ez a mutató 20 százalékponttal romlott.
Az egyetemet végzettek aránya a 2011-es adatokhoz képest 12,9 százalékról 16 százalékra nőtt, míg az alacsony képzettségűeké 50 százalékról 40 százalékra mérséklődött. A népszámlálást eredetileg 2021-ben kellett volna megszervezni, de a járvány miatt elhalasztották az idei évre.
Kép: MTI
