Sokakat megdöbbentett az incidens, amely a kámoni iskolában történt, és amely miatt felfüggesztettek egy pedagógust, és büntetőfeljelentést tett a tankerületi központ igazgatója. Mire világíthat rá az eset? Annak apropóján, a konkrét ügytől elvonatkoztatva kérdeztük dr. Lazáry Györgynét. Az igazságügyi pszichológus szakértő véleménye egyértelmű: komoly teher hárul a pedagógusokra.
– Az iskolai oktatás alapja, hogy a gyerek százszázalékosan tiszteli azt az embert, aki őt neveli, tanítja, aki hatással van a személyiségének formálására. Ezen a téren azonban iszonyú leépülés történt az elmúlt években – fogalmazott. A szakértő riasztó adatot közölt: egy, az Európai Unióban készült felmérés szerint ha az iskolába járó 6 és 18 év közötti gyerekeket megvizsgálnánk, kiderülne, hogy 40 százalékuk valamilyen neurotikus betegségben szenved.
– Ha 1960-ban megnéztünk egy általános iskolát, akkor egy olyan tanulót találtunk, aki antiszociális, kezelhetetlen, úgymond rossz gyerek, további egyet pedig, aki neurotikus. Ma ennél sokkal rosszabb a helyzet. Én is végeztem ilyen vizsgálatot tíz évvel ezelőtt az egyik vasi kisvárosban. Akkor az intézményben megvizsgált tanulók 10-15 százalékát ítéltük neurotikus problémával küzdőnek, akit kezelnie kellett volna pszichológusnak vagy gyermekpszichiáternek – mondta dr. Lazáry Györgyné, aki szerint emiatt nem kell csodálkozni, hogy a tanév során az a bizonyos pohár folyamatosan telik a pedagógusoknál, a végén pedig már különösebb ok sem kell, mert a pohár tulajdonképpen magától kicsordul.
Ugyanakkor leszögezte: sohasem lehet megoldás és nem vezet sehová a fizikai agresszió. A szakértő pályafutása alatt többször tapasztalta, a tanárok között sajnos vannak kezeletlen alkoholbetegek, a munkaügyi vezető felelősségét pedig ilyenkor nem lehet megkerülni. Ha valakiről ismert, hogy problémái vannak az alkoholfogyasztással, akkor munkába állás előtt meg kell szondáztatni, és nem szabad felülni az ígérgetéseknek.
– Az, aki alkoholproblémákkal küzd, kiszámíthatatlan, hiszen az alkohol oldja a gátlásokat, ezért nem szabad gyerekek közé engedni – ezt is hangsúlyozta. A szakember szerint az emberiség történetében soha ilyen gyorsan nem változott annyit az a szociális környezet, amely a gyerek személyiségét formálja: az öt évvel ezelőtti elsős teljesen más szocializációt kapott, mint az, aki most megy első osztályba. Ezzel is szembe kellene nézniük a pedagógusoknak. Dr. Lazáry Györgyné rámutatott: ma az 1 millió 800 ezer gyerek ötven százaléka csonka családban él. Ezt negyven év alatt „termelte ki” a társadalom. Miközben nevelőapák sorával, apa- vagy anyahiánnyal kell a tanulóknak megküzdeniük, ezzel a problémával az iskola nem foglalkozik. Mint ahogy azzal sem, hogy sok szülő késő estébe nyúlóan dolgozik, így lefekvés előtt sem találkozik a gyermekével. Ki kell mondanunk: egyre kevesebb idő jut a nevelésre.
A szakértő úgy látja: mélyül a szakadék, amit a Z és alfa generáció tagjai és szüleik is elvárnának az iskolától, és amit a pedagógusok várnának a tanulóktól.
– A 60-as évek elején az általános iskolákban az első órán a tanító néni beszéltette a gyerekeket. Ez mára eltűnt, de sok országban próbálják viszszahozni, hogy a diákok kibeszéljék, ami felgyülemlik bennük – erre is utalt dr. Lazáry Györgyné, aki szerint ez azért is lenne fontos, mert a technikai fejlődéssel járó információözön ugyancsak frusztráló a gyerekek számára, hiszen azok feldolgozatlanul csak „elborítják” a tanulókat. Közös a felelősség: mindezzel bizony illene valamit kezdeni.
Forrás: vaol.hu
