Olyan javaslat van a kormány asztalán a munkaadók és a munkavállalók jóvoltából, amivel előrehoznák december elsejére a két bérelem, az emelt minimálbér és a garantált bérminimum kifizetését - írja a Világgazdaság. Ezzel a leghátrányosabb helyzetűeket tudnánk kompenzálni - jelentette ki Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az M1 csatorna aktuális műsorában a folyamatban lévő bértárgyalásokról, miután sajtóhírek szerint az egyszeri százezer forintos béren kívüli juttatást, amelyet a munakaadók év végéig adnának, lényegében a kormány elvetette.
Czomba Sándor szerint egyáltalán nem biztos, hogy ez a legjobb megoldás a probléma kezelésére, ugyanis pont a minimálbéresek helyzetén nem javítana.
Szerintem ez sokkal jobb ajánlat, ami a kormányzat részéről elfogadható lesz
- fogalmazott az államtitkár, aki jelezte, hogy nincs még kormányzati döntés. Ami pedig a minimálbér-emelés mértékét illeti, úgy vélekedett egyelőre úgy tűnik, mindhárom fél el tudja fogadni a minimálbér 15 százalékos emelését, 10 százalékos garantált bérnimimum-emelés kapcsán ugyanakkor vannak még viták, a munkaadók ettől kesebbet szeretnének.
Konstruktív vita zajlott idáig a felek között
Amint arról korábban beszámoltunk, szeptember végén a munkaadók és a munkavállalói oldal között egy kifejezetten konstruktív egyeztetés zajlott. Ennek része az idei évközi kompenzáció mellett a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum emelése, illetve egy 2027-ig szóló bérfelzárkózási program koncepciója, amelyet a kormány elé is benyújtottak. A szakszervezetek és a munkavállalók között körvonalazódó megállapodás értelmében a vártnál magasabb infláció miatt év végéig egyszeri 100 ezer forintot adtak volna a munkavállalóknak, ami a munkaadók feltételei szerint adó- és járulékmentesen lehetett volna kifizetni, például a Szép-kártyán. Ugyanakkor ezzel valóban az volt a probléma, hogy adható és minden munkavállalónak, tehát a legnehezebb helyzetben lévőkön aligha segített volna.
Mennyi lehet 2024-ben a minimálbér bruttója és nettója?
Mivel idén a minimálbér január elsejétől 232 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 296 ezer 400 forint emelkedett, így egy 15 és 10 százalékos emeléssel a kötelező legkisebb munkabér 266 ezerre, míg a szakmunkás minimálbér 326 ezerre emelkedne.
Előbbi nettója 176 ezerre, utóbbié 217 ezer ugorhatna 2023. december elsejével.
2027-re összezárulhat a minimálbér és a garantált bérminimum
Az emelésre már csak azért is szükség van, mert a szomszédos országokban jelentős emelkedés volt a minimálbérnél, Lengyelországban már idén elérte a bruttó 300 ezer forintot a legkisebb kötelező munkabér összege. Ugyanakkor a teljes képhez hozzátartozik, hogy a magyar minimálbér esetében igencsak torzítanak az adatok, a minimálbért mindössze 250 ezer fő kapja, miközben a garantált bérminimumot közel 800 ezren, ez utóbbinak az összege pedig már idén elérte a 300 ezret. Ennek a méregfogát húzná ki lényegében a szakszervezetek javaslata a két bérelem összevonásáról, amivel 2027-re megszűnhet a garantált bérminimum, helyét pedig az ágazati tarifa rendszer váltaná ki.
Forrás: vg.hu
Fotó: Nagy Norbert
