Elképesztő mennyiségű poloskával találkozhatnak a természetjárók Baranya vármegye erdőiben, de a hatlábúak más területeken is jelentős egyedszámmal okoznak kellemetlenséget, több természetközeli kistelepülés utcáit, épületeit is ellepték - írja az Index. Magyarországon (és a hideg klímájú országokat leszámítva az egész európai kontinensen) 2014 óta van jelen az ázsiai márványospoloska, mely egy Délkelet-Ázsiából származó invazív faj. A Magyar Kutatási Hálózat Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének poloskákkal foglalkozó entomológusa, Kóbor Péter gyors elszaporodásukat azzal magyarázza, hogy

EGY OLYAN ÖKOSZISZTÉMÁBA KERÜLTEK BE, AHOL VAN TÁPLÁLÉKUK, A KÖRNYEZETI ADOTTSÁGOK SZÁMUKRA KEDVEZŐEK, MIKÖZBEN NINCSENEK ITT AZOK A KÓROKOZÓK, ÉLŐSKÖDŐK, ILLETVE RAGADOZÓK, AMELYEK SZABÁLYOZNÁK A POPULÁCIÓIK EGYEDSZÁMÁT.

Több mint 300 tápnövény közül válogathat, köztük olyan haszonnövények is vannak, mint az őszibarack, körte, alma és számos zöldség. Bár tömeges látványuk visszataszító, a szakember szerint a szúró-szívó szájszervükkel okozott termelői kár még nem lépte át a gazdasági küszöbérték kritikus szintjét. Ugyanakkor az USA-ban már évekkel korábban 50 millió dolláros kárt okoztak az almatermesztőknek.

Szívogatás

A legfőbb problémát az okozza, hogy a poloskák a gyümölcs érése során a szájszerven keresztül olyan emésztőnedvet fecskendeznek e növényekbe, amely szövetelhalást okoz, ezért a megtámadott gyümölcsök már nem eladhatók, nem feldolgozhatók.

Az érett vagy érésben lévő terméseket szívogató poloskákkal szemben a széles hatásspektrumú rovarölő alkalmazása nem lehetséges, egyfelől azért, mert a szer előírt kivárási ideje alatt a termés a fákon megrohadna, másrészt pedig az egyéb jelen lévő, adott esetben kártevő ízeltlábúakkal táplálkozó ragadozó rovarokat is elpusztítaná.

HA LENNE IS A TERMÉSZETBEN OLYAN TERMÉSZETES ELLENSÉGE, AMELY RÁFANYALODNA EZEKRE A POLOSKÁKRA, BŰZMIRIGYEIKKEL HATÉKONYAN VÉDEKEZNEK, ELRIASZTVA A TÁMADÓIKAT. 

Az erdei növényzetre elsősorban az ugyancsak invazív tölgy-csipkéspoloska jelent veszélyt. Ezek nem a termést, hanem a levéllemezt szívogatják. A károkozás kiterjedtségét jól jellemzi, hogy egyes helyeken már légi felvétellel is azonosítható a jelenlétük, a szakértői szem pedig meg tudja állapítani, hogy a vizsgált erdőrész fáinak levélzete a szárazságtól vagy a tölgy-csipkéspoloska táplálkozása miatt sárgult-e el.

Repedésekből, kábelcsatornákból támadó rokonok

A közelmúltban számoltunk be arról, hogy augusztusban a szentgotthárdi pszichiátriai betegek otthonában, később pedig a budapesti Szent Margit Kórházban is felütötte a fejét az ágyi poloska. Ezek az őshonos rovarok alapvetően abban különböznek az ázsiai márványospoloska rokonaiktól, hogy élősködőként emlősök, illetve emberek vérével táplálkoznak. Az ágyi poloska kifejezetten a külső vérszívásra adaptálódott, ebből következően emberek közelében, különböző, például kórházi közösségekben képes nagyobb számban elszaporodni. 

Mivel nagyon szűk helyekre, falak repedéseibe, konnektorok, villanyvezetékek kötődobozaiba is be tudnak mászni, ezért egyszeri irtásuk után, a falak mélyebb zugaiból előmászva könnyen újra tudják kolonizálni az adott helyiséget. Annál is inkább, mivel a permetszerek döntően csak a tojásokból már kikelt egyedekre jelentenek veszélyt. 

Fajonként változik, de az ágyi poloskák tízes nagyságrendben raknak tojásokat, míg az ázsiai márványospoloska egy csomójában akár húsz-harminc tojás is található.

NINCS TÚL SOK JÓ HÍR AZOK SZÁMÁRA, AKIK EDDIG ABBAN BÍZTAK, HOGY A MAGYARORSZÁGI TERMÉSZETES KÖRNYEZETÉBŐL VISSZASZORÍTHATÓAK EZEK A ROVAROK. 

Az  ázsiai márványospoloskáknak évente egész nemzedéke kifejlődik. Az utódnemzedék nyár elején, közepén kel ki a tojásokból, a felnőtt egyedekkel pedig ezekben az őszi hónapokban találkozhatunk nagyobb számban. A körforgás szerint november végén csoportosan telelni mennek, ehhez pedig fagymentes helyeket keresnek maguknak. Ilyenkor vándorolnak emberlakta fűtött épületekbe.

Ha a telelést túlélik, és tavasszal felébrednek, akkor a párzást követően az adott nemzedék tagjai elpusztulnak. 

(Borítókép:  Edwin Remsburg / VW Pics / Getty Images)
Forrás: index.hu