A felhívás értő fülekre talált, gyorsan és nagy számban alakultak polgári körök Szombathelytől Debrecenig. Az akkor újszerűnek számító kezdeményezés nyomán létrejövő szervezetek az elmúlt években átalakultak ugyan, de ma is mindenütt jelen vannak. A közeljövőben több helyen is jubileumi megemlékezéseket, összejöveteleket tartanak az évforduló kapcsán.
– Erőnk csak akkor valódi erő, ha képesek vagyunk megteremteni és megszervezni a polgári Magyarország nyilvánosságát… A haza soha nem lehet ellenzékben! - fogalmazta meg sokak véleményét elhíresült beszédében Orbán Viktor május 7-én.
Felhívására még abban az évben, év végére 11.300 polgári kör alakult! Az akkor ellenzékbe szorult fideszes politikusok szorgalmasan járták a vidéket, és próbáltak minél több emberhez eljutni. Utólag nyugodtan elmondhatjuk, hogy Orbán Viktor valójában egy olyan innovációt vitt véghez, melynek eredményeként sikerült a jobboldalnak a polgári körökön keresztül a helyi társadalmi beágyazottságot növelni.
Azokban az időkben – a jelentős baloldali médiatúlsúly mellett - rendkívül fontos volt, hogy a konzervatív jobboldal mindenhol jelen legyen és hallassa a hangját. A terv megvalósult. Rövid időn belül a polgári körök olyan önszerveződő közösségekké váltak, amelyek sokszínűségükben is közös értékrendet képviselnek, egyúttal a nemzeti kultúra megélésével és kiteljesítésével gazdagítják az egyetemes emberi értékeket is.
Ehhez persze az is kellett, hogy
Orbán Viktor felismerte: a tizenegyezer polgári kör országos szervezettséget kíván. Ekkor kereste és bízta meg dr. Hende Csabát a körök koordinálásával. Ő ezt nagy sikerrel vitte véghez.
A polgári körök mellett megalakultak a Demokrácia Központok is. Orbán Viktor pedig találóan „Hajrá, Magyarország!” mozgalomnak nevezte el a polgári köröket összefogó szervezetet.
A polgári körök tevékenységét és lehetőségeit talán az alábbiak szerint lehetne leginkább meghatározni:
• a hatalom demokratikus működésének országos szintű felügyelete,
• helyi közösségek jobboldali szavazótáborának konzerválása,
• megengedett keretek között megmozdulások szervezése a súlyos jogtiprások megakadályozására, illetve figyelemfelhívás ezekre az eseményekre,
• a tizenöt milliós magyar nemzet összefogásának erősítése kulturális, gazdasági eszközökkel,
• a regnáló hatalom törvénysértéseinek, diktatórikus tevékenységének naplózása, ellenlépések tervezése
• folyamatos felvilágosító politikai elemző munka, kiegyensúlyozott médiatájékoztatás biztosítása, nemzetközi szinten is,
• jobboldali közéleti személyek védelme a nyilvánosság segítségével,
• helyi, településszintű problémák megoldása a lakosság számára a lehető legjobb módon.
„A legnagyobb dolog felépíteni valamit, ami tartós és maradandó. (…) A 2002-es év tavasza olyan közösségi élmény, amit soha nem feledünk el – emlékezett vissza egy későbbi beszédében a polgári körök megalakulásában elévülhetetlen érdemeket szerző dr. Hende Csaba.
- A polgári körök mozgalma nem veszett el, csak átalakult, olyan új egyesületek jöttek létre, amelyek aktívan részt vesznek a települések helyi közéletében, de megmaradt a szellem, tudunk együtt mozdulni, ha kell
– tette hozzá.
Nem nehéz belátni, hogy az Országgyűlés alelnökének mennyire igaza van. Látva és tapasztalva az európai közösség sajnálatos hanyatlását, a brüsszeli nyomásgyakorlást, az álliberális és baloldali politikusok és sajtó véleményterrorját, az eltörlés kultúrájának térnyerését, a zsidó-keresztény gyökerek megtagadását, alighanem a polgári köröknek a maguk eszközeivel még bőven van és lesz feladatuk.
