Románia január elsejétől teljes jogú tagja lesz a Schengeni térségnek. Ez megváltoztatja a közös határszakasz átlépésének szabályait. Az ORFK tájékoztatása szerint, amit az Economx összegzett, a változások célja a közrend és belső biztonság fenntartása, így Magyarország is tervezi a határellenőrzés ideiglenes visszaállítását a belépő irányban - írja az Index.

A határátkelés gyorsabbá és könnyebbé válik, ám előfordulhat, hogy a belépést ellenőrzik. A Schengen szabályai értelmében 2025-től a határátlépés csak az alábbi kijelölt határátkelőkön és átkelőhelyeken lesz engedélyezett:

• Autópálya-határátkelők: Nagykereki, Csanádpalota
• Közúti határátkelők: Csengersima, Vállaj, Nyírábrány, Létavértes, Ártánd, Méhkerék, Gyula, Battonya, Nagylak, Kiszombor
• Vasúti határátkelők: Tiborszállás, Nyírábrány, Biharkeresztes, Kötegyán, Lőkösháza
• Útkapcsolatok (határátlépési pontok): Garbolc–Bercu, Zajta–Peles, Ömböly–Karulypuszta, Bagamér–Voivozi, Pocsaj–Rosiori, Körösnagyharsány–Cheresig, Gyula/Dénesmajor–Iermata Negră, Elek–Grăniceri, Dombegyház–Variasu Mic, Csanádpalota–Nădlac

A fent említett helyszíneken a határ folyamatosan, 24 órában átjárható lesz, viszont az utazóknak még maguknál kell tartaniuk az okmányaikat, mivel a rendőrség szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végezhet. A balesetek elkerülése érdekében az átkelőhelyek közelében fokozott figyelemmel kell közlekedniük, mivel mind a magyar, mind a román hatóságok munkatársai jelen lehetnek.

Orbán Viktor is megszólalt az ügyben

Orbán Viktor felidézte: román kollégájával megállapodtak, hogy közös terv szerint haladnak az európai uniós magyar elnökség alatt, és célul tűzték ki, hogy a magyar elnökség idején történjen meg a román csatlakozás a schengeni övezethez. Ez egy nagyon nehéz feladat volt, hiszen „sokat tárgyaltunk arról, hogy reális-e egyáltalán, hogy ez ebben az évben megtörténjen, hiszen 13 éve nem történt meg” – fogalmazott, hozzátéve: megtörténhetett volna 13 évvel ezelőtt is, de azóta nem történt meg.

Orbán Viktor elmondta, hogy készítettek egy munkatervet, azonosították, hogy melyek azok az országok, amelyek ellenzik a bővítést, majd együttműködve meggyőzték őket a történelmi lehetőségről. Kevesen gondolták volna, hogy pont a magyar elnökség alatt megvalósítható a román csatlakozás,

ami nagyon erősen mutatja, hogy a két országnak van egy történelmi sorsközössége, és mindketten tudjuk, hogy az egyik ország sikere önmagában kevés, a szomszéd sikere is kell ahhoz, hogy maga is sikeres legyen

– fűzte hozzá.

A magyar kormányfő beszélt arról is, hogy „amikor az osztrák-magyar határnál a sorompókat fölemeltük, aztán később a szlovák-magyar határnál, aztán a szlovén-magyar határnál, és legutóbb pedig a horvát-magyar határnál”, akkor nemcsak a gazdaság lendült neki, hanem az adott térségben megváltozott az életnek a minősége, a többlete, a szerkezete.

Úgy vélte, ma még nem lehet pontosan felmérni, hogy a határ menti régiókban lakó román és magyar emberek számára milyen nagy jelentősége van ennek a változásnak.

Forrás: index.hu