A fegyveres erőszak legutóbb Texas negyedik legnagyobb városában, Austinban robbant ki, amikor éjjel tíz óra körül egy autó hajtott a tüntetők közé. A későbbi áldozat gépkarabéllyal felszerelkezve a jármű elé rohant, mire annak sofőrje többször is rálőtt. A férfit ezután kórházba szállították,de már nem tudtak segíteni rajta. Ez idő alatt az autóból lövöldöző ámokfutót is letartóztatták. 

Az austinihoz hasonló esetek nem csak Donald Trump „lawand order” , azaz „törvény és rend” – politikájának létjogosultságát igazolják, de elterelik a figyelmet az elnök koronavírus-válság kezelésének kudarcairól is. Ugyanis az Egyesült Államokban járvány kirobbanása óta 146.000 ember hunyt el koronavírusban, a regisztrált megfertőzötted száma pedig 4,2 millióra tehető.

A Fox 7 ( amerikai tv-csatorna) kérésére az áldozat, a huszonnyolc éves Garrett Foster anyja elmondta, hogy fia és annak menyasszonya már egy hónapja sorozatosan részt vettek a Black Lives Matter szervezte megmozdulásokon. Anyja beszámolója szerint Garrett Foster afroamerikai jegyesét támogatva jelent meg a tüneteseken, és elmondása szerint saját bőrén tapasztalta meg a rendőri brutalitást. 

Arra a kérdésre, hogy vajon miért hajtott az autó a demonstrálók közé, Austin rendőrfőnöke, Brian Manley nem tudott konkrét választ adni. Arról azonban beszámolt, hogy a tüntetők az autóra támadtak. Ezt az állítást maga az elkövető is megerősítette, hiszen a rendőrségnek azt nyilatkozta, hogy Foster lőtt őrá. 

De miért vitt magával Garrett Foster fegyvert a tűntetésre? Édesanya szerint biztonsági okokból. Sheila Foster a Fox 7-nek adott interjú szerint elképzelhetetlennek tarja, hogy a fia valaha is rálőtt volna bárkire. 

Két hónappal George Floyd kegyetlen meggyilkolása után a túlnyomórészt békés tüntetések erőszakos zavargásokká és fosztogatásokká eszkalálódottak. A helyzet leginkább azOregon állambeli Portlanden vált különösen fenyegetővé, ahol 50 napon át zajlottak a tüntetések. A város látképe mára leginkább egy háborús helyszínre hasonlít, a demonstrálók többször is megkísérelték felgyújtani a szövetségi bíróság épületét. Donald Trump az állam és a város akarata ellenére vezényelt ki biztonsági szerveket Portlandbe. A fegyveres erők részben inkognitóban vesznek részt bevetéseiken és még a békés tüntetések ellen is fellépnek. Jelenlétük egyértelműen tovább növeli az elégedettlenséget. A demokrata vezetésű városban éjjelente 2000-4000 fős tömeg verődik össze, hogy elfoglalják a bíróság épületét, valamint a biztonsági erőkkel is konfrontálnak. 

Az utcai erőszak Seatleben és Washington államban is újból elharapózott, ahol a tüntetők kövekkel dobálták a rendőröket, közülük huszonegyet meg is sebesítettek. 

Chicagoban a város demokrata polgármestere, HelenLigthfoot háza előtt szerveztek tüntetést, Colorado államban pedig egy Jeep hajtott a demonstráló tömegbe, ahol ezt követően hamarosan a fegyverek is elsültek és két ember kórházba került. Még hosszasan lehetne sorolni az ehhez hasonló eseteket. 

Az utcai zavargások a három hónap múlva esedékes elnökválasztások eredményét is nagyban befolyásolják. Donald Trump állami szintű intézkedéseit a városok„ballilberális” vezetése elleni retorikájával köti össze. Mióta a gazdaság sem teljesít már olyan jól, mint korábban, a jelenlegi elnök egy másik ütőkártyáját is elveszítette. A felmérésekből szinte egytől egyik Joe Biden győzelmére lehet következtetni. A csatatérré változott belvárosi utcákról és lángoló épületekről készült felvételek azonban még megingathatják az amerikaiak demokrata vezetésbe vetett bizalmát, mely Donald Trumpszerint első lépésben kiiktatná a rendőrséget.