A politika egy tapasztalati műfaj, ezt használni kell, kezdte rádióinterjúját Orbán Viktor kormányfő. Emlékeztetett, voltak nehéz, sőt válságos időszakok az elmúlt 12 évben. „Azt a tapasztalatot tanultam meg, hogy ilyenkor be kell vonni az embereket a döntésekbe.”

A miniszterelnök leszögezte, a nemzeti konzultáció a legrugalmasabb formája ennek.

„De nem az a kérdés, hogy a kormánynak van-e véleménye, hanem az, hogy egyetértési pontot hozzunk létre.”

A Jó reggelt, Magyarország című műsorban kiemelte azt is, idehaza nem megy, hogy a politikusok a saját választóikkal szemben politizáljanak.

Szankciós felár

Van egy szankciós felár, és az energia ára nem gazdasági összefüggések miatt ment fel, jelentette ki a kormányfő. Most politikai döntéseket hoztak Brüsszelben, ezek hajtották fel az árakat. A választások idején 100 dollár környéki gáz- és olajárral számolt a kabinet.

Orbán Viktor szerint a korábbi kompromisszumot a németek felrúgták, és ezért szankciók jöttek az energiára.

Brüsszel nem azt ígérte, hogy a szankciók nekünk ártanak majd, 

– jelentette ki a miniszterelnök. 

Jöttek az árstopok

Orbán Viktor arról is beszélt az interjúban, a szankciók révén a spekulánsok, mint például Soros György komoly haszonra tettek szert.

Mi nem szavaztuk meg a szankciókat. Mi mentességet harcoltunk ki az olajszankciók esetében, Magyarország tehát kiharcolta a kivételt. Ha nem tettük volna meg, idehaza nem lenne ma energia (...) A világpiaci árakhoz meg alkalmazkodni kell”

– jelezte a kormányfő, hozzátéve, amit a németek átállásakor (illetve a brüsszeli bürokraták céljaiból) rögtön tudtunk, hogy az élelmiszerárak meg fognak nőni. „Ebből egy felgyorsuló infláció lesz, és ez minket lényegesen jobban érint. Ezért kellettek az élelmiszerárstopok.” De az áremelkedésben jelentős szerepe volt az aszálynak is, tette hozzá később.

Lehet korrigálni

Orbán Viktor úgy vélte, hogy a hibás döntések egy részét ki lehet javítani, így a szankciós lépéseket is el lehet törölni. „Ha nem változtatják meg a szankciós politikát, akkor a szankciós felár beépül a gazdaságba.

Ha nem érjük el, hogy a szankciós politikán változtassanak, akkor a következő 5-10 évben ez az életünk részévé válik.”

Rezsivédelem

A miniszterelnök leszögezte, a kabinet legfontosabb dolga, hogy legyen energia az országban. „Ma Magyarország képes arra, hogy 4,5-5 hónapig működjön akkor is, ha nem jönne gáz. Meg kell védeni az áremelkedésektől az embereket. A rezsivédelem átlagosan 181 ezer forintot jelent az embereknek. Európában jövedelmi szintet nézve ez a legmagasabb támogatás”, mondta, megemlítve a rezsivédelmi lépéseket.

Új büdzsé lesz

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az MVM veszi az energia jó részét, nekik alkalmazkodniuk kell a gyorsan változó árszintekhez. Október végére talán látni lehet a költségvetési számokat, de belül leszünk a vállalt hiány mértékén, hangsúlyozta, kitérve arra is, hogy a költségvetési törvényt december elején módosítják, mert akkor lehet már látni a várható folyamatokat.

És a baloldal?

Számíthat-e a kormány a hazai baloldalra? Annak tekintetében például, hogy az ellenzék külföldről kapott kampánypénzt – szólt az egyik kérdés. A miniszterelnök szerint nehéz úgy együttműködni az ellenzékkel, hogy valójában „nem urai saját maguknak”.

„Amerikából fizetik őket, és aki fizet, az rendeli a nótát”

– fűzte hozzá Orbán Viktor.

Marad a 13. havi nyugdíj

A nyugdíjakról azt mondta a miniszterelnök, hogy a kormány garantálta korában annak az értékét. Marad a 13. havi nyugdíj, és az értékét is megőrizzük. Tartjuk az inflációkövető nyugdíjemelést, ígérte Orbán, emlékeztetve, novemberben lesz újabb nyugdíjkorrekció, amely inflációkövető emelés lesz, és ha a növekedés 3,5 százalék fölött marad, még egy prémium is várható.

Abortusztörvény

Rádióinterjújában a kormányfő a szívhangrendeletről azt mondta, hogy az nem érinti a jelenlegi abortusztörvényt. Nem támogatja az abortusztörvény megváltoztatását, szögezte le.

Nyitókép: MTI
Forrás: mandiner.hu