Hogy a lusta kertész mekkora segítséget jelent a kertnek, a növényeknek és a rovaroknak, arról már esett szó. Arról is többször beszéltünk, sőt, egyre több helyen olvashatjuk, hogy bár a nyírt angol gyep sokak szerint nagyon szép, a rovarok számára sivár sivatag, ahol sem élni, sem táplálkozni nem lehet.
Olvashattunk már no shawe novemberről, most pedig ízlelgessük a No Mow May kifejezést, azaz a fűnyírásmentes májust. Egy bécsi környezetvédelmi szervezet, a Die Umweltberatung hirdette meg a kezdeményezést - írta meg a koponyeg.hu -, aminek két célja is van. Az első értelemszerűen az, hogy
a rovarok számára élő és táplálkozóhelyet biztosítsanak a kertekben az emberek azzal, hogy nem nyírjak le a füvet,
és nem száműznek belőle minden virágzó növényt. A százszorszépekkel, veronikákkal, lóherékkel teli fű ugyanis egészségesebb, kevesebbet kell locsolni - sőt, gyakorlatilag nincs erre szükség -, nem igényli a műtrágyát és a vegyszerezést sem. A kert így rovarokban gazdag lesz, ami egészségesebb növényeket eredményezhet.
A rengeteg plusz munka és a kemikáliák kikerülése mellett a No Mow May-nek egy másik fontos szerepe is van, ez pedig
a szemléletváltás.
Néhány éve még a tömött, gazmentes angol gyep divatja hódított, amiket örökzöldek vettek körül. Ahol a kertben a fű “gazos” volt, vadvirágokkal teli, és a növényzet is tarkán, buján növekedett, az elhanyagoltnak lett bélyegezve.
A fűnyírásmentes május révén a virágos füves részek nem a gondozatlanságot, hanem a környezettudatosságot mutatják,
hiszen így jelentősen hozzájárulhatunk a növény és a rovarvilág biodiverzitásának megőrzéséhez, növeléséhez. Sőt, ezeken keresztül számos más faj és más osztályokba tartozó állatok is nagyon sok előnyét élvezik a kertész lustaságának.
Illusztráció: shutterstock
