Belebukhatott a bűnözési hullámba a svéd baloldali kormányzás, és ha hinni lehet a vasárnap választás előzetes eredményeinek, könnyen lehet, hogy az új arcok mellett a svéd polgároknak – köztük a világszerte ismert környezetvédő Greta Thunbergnek – még egy váratlan fordulattal kell majd megbarátkozniuk. A kormányzás jobboldali várományosai ugyanis nem bezárnák az atomerőműveket – eltérően a hatalomból kivert, szélenergia-párti baloldaliaktól –, hanem újabb reaktorokat fűtenének fel.
A változás szele, amellyel az ukrajnai háború és az energiaválságot mélyítő szankciós ütésváltások is érkeztek, már korábban elérte a klímaküzdelemben élharcos Németországot, amely kénytelen visszafordulni a „piszkos” szénenergiához, és a korábbi tervektől eltérően egyelőre nem zárja be maradék három atomerőművét.
A Svédországhoz hasonlóan szociáldemokraták és zöldek kormányozta Németországban ideiglenesnek mondják az irányváltást. Az északi országban azonban tartósabbnak ígérkezik a változás, ha tényleg bekövetkezik.
Ennek fő feltétele, hogy ne változzon a választás előzetes eredménye, amely szerint a jobboldali pártok nyertek, amelyek közül a bevándorlásellenes Svéd Demokraták, folytatva az elmúlt évtized menetelését, a második legnagyobb erővé léphetett elő. Az előnyük azonban egyetlen mandátum a 349 fős riksdagban, és mivel szerdáig még folyik a szavazatok számlálása, ez akár el is olvadhat, habár a szavazókörök 95 százalékának adatait hétfő reggelre már feldolgozták.
Amennyiben az eredmény marad, az ellenzék vezére – a Svéd Demokraták mögött harmadik helyen végzett Mérsékelt Párt feje –, Ulf Kristersson lehet az új kormányfő a nyolc éve kormányzó baloldal vezére, a szociáldemokrata Magdalena Andersson helyett.
A svédek megosztottak, de már atomot akar a többség
A baloldaliak az energiapolitikában a szélenergiára tettek, a négy pártból álló jobboldali blokk pedig az atomenergiára, és azzal ostorozta Anderssonékat, hogy az atomerőmű-bezárásaik okozták az áramárak precedens nélküli elszállását.
Az atomenergiához való visszafordulás ambíciója kétségtelenül Kristerssonéknál ott van, de biztosra még nem érdemes venni a fordulatot – idézte a Bloomberg Arne Bergviket, a Sighom Tech nevű sttockholmi tanácsadó cég energiastratégáját, aki hozzátette:
A politikai környezet a nukleáris (energia) számára bizonytalan marad, tekintve a kiegyensúlyozott (választási) eredményt.
A svédek rendkívül megosztottak a kérdésben, és ez nem később kezdődött, mint az első áramtermelő reaktoruk üzembe állításakor 1972-ben. A következő években nőtt az ellenállás az atomenergiával szemben, és 1980-ban még népszavazást is tartottak, amelyen az atomerőművek támogatói elbuktak.
A vasárnapi választás előtt végzett közvélemény-kutatások azonban azt mutatták, hogy a népesség 60 százaléka már azt szeretné, ha új atomreaktorokat állítanának üzembe a zöldenergia további felfuttatása mellett. Pedig az állami tulajdonú Vattenfall AB csak 2019-ben, illetve 2020-ban helyezett üzemen kívül két reaktort a ringhalsi erőműben. A kormányzat szerint ez üzleti jellegű döntés volt. A jelenleg működő legnagyobb kapacitású reaktort, az 1400 megawattos Oskarshamn-3-at, az a német Uniper SE működteti, amely a közelmúltban az orosz gázcsapok elzárása miatt állami mentőinjekcióra szorult.
Így nyomta le a forint a svéd koronát
A svéd politika fordulata nem teljesen váratlan, miután az utóbbi hónapokban a bűnözési hullám került a kampányviták középpontjába. A bal- és a jobboldali tömb ugyanakkor olyan mértékben fej fej mellett haladt támogatottságban, hogy a legbizonyosabbá a svéd politikában a bizonytalanság vált.
Érdekes, hogy miközben az európai háború, energiaválság és recessziós félelem az összes európai deviza árfolyamára ránehezedett – a hagyományos menekülődeviza svájci frank kivételével –, az utóbbi egy hónapban a svéd koronát a viharvert forint is túlteljesítette.
Akárki nyer, rendkívül nehéz lesz a kormányalakítás – a 2018-as választás után 134 nap kellett hozzá –, hiszen valószínűleg megint kisebbségi kormány alakul – írta jegyzetében Gustav Helgesson, a Norde elemzője –, jobboldali kormány esetében vélhetően a radikális Svéd Demokraták nem kerülnek be a koalícióba, hanem kívülről támogatják.
Akár balközép, akár jobboldali koalíció alkot kormányt, a költségvetési politika várhatóan lazító marad jövőre, bár nem annyira, mint az elmúlt években
– írta, hiszen mindkét oldal azt ígérte, hogy kisegíti a magas áramárak szorongatta háztartásokat.
A 2023-as költségvetést november 15-ig kellene elfogadni, ha azonban addig nem alakul kormány, ez egy „tiszta”, azaz semmilyen reformot nem tartalmazó költségvetés lesz – tette hozzá az elemző.
A svéd pénzügyek mindazonáltal erős alapokon állnak, ami a bizonytalan politikai háttérrel fontos, de a gazdaság valószínűleg visszaesik jövőre, a munkanélküliség nő, gyorsan emelkednek a megélhetési költségek, és az ingatlanpiac hanyatlik.
Egy gyenge kormány nehezen reagálna időben ezekre a kihívásokra
– vonta le a konklúziót a szakember.
Fotók: Paul Wennerholm / AFP, Alastair Philip Wiper / Getty Images, Andreas Rentz / Getty Images, Axel Heimken/AFP
