Nincs Szent Grál, de van, ami tilos - Ezt javasolja az új szocho kapcsán a pénzügyi tanácsadó

há • 2023. június 12., hétfő •
Már kisebb megtakarításnál is érdemes elgondolkodni azon, hogy hová tesszük a forintjainkat. Sopánkodás helyett megkérdeztünk egy pénzügyi tanácsadót. Szanati Mátyás szerint egy biztos: készpénzben vagy lekötés nélkül a számlán tartani nem érdemes most sok spórolt pénzt.
Nincs Szent Grál, de van, ami tilos - Ezt javasolja az új szocho kapcsán a pénzügyi tanácsadó

Pontosan mi az új szocho adó lényege?

A szocho adót a kamatjövedelmek után kell majd megfizetni, ez az eddigi 15% szja-n (a köznyelvben "kamatadó") felül további 13% adóterhet jelent. Tehát ha valakinek van 100 Ft kamatjövedelme, akkor idén július elseje előtt 15 Ft szja-t vontak belőle,

július elseje után pedig 15 Ft szja+13% szocho kerül levonásra,

így előbbi esetben 85 Ft, utóbbi esetben 72 Ft a nyereség.

Mikortól és mire vonatkozik? Meddig lesz érvényben?

2023. július elsejétől lesz érvényben az alábbiak szerint: 3 példát érdemes említeni.
1. Folyószámlák, "látra szóló betét" (ez az a bankszámlán lévő pénz, ami nincs lekötve). A július 1-jét megelőző időszakra járó kamat után nem kell szochót fizetni, azonban

a július 1-jét követő időszakra járó kamat után már kell, egész pontosan a bank ezt levonja.

Eddig sem volt kifizetődő túl sok pénzt (a biztonsági tartaléknál nagyobb összeget) folyószámlán tartani, már csak az infláció miatt sem, ez most hatványozottan igaz.

2. Lekötött betét. A 2023. július 1-jét követően lekötött vagy újra lekötött bankbetétek után járó kamatjövedelemre szochót kell fizetni,

a 2023. július 1-jét megelőzően lekötött bankbetét után járó kamatjövedelemre nem kell szochót fizetni abban az esetben sem, ha a lekötés a július 1-jét követő időszakra is kiterjed.

3. Megtakarítási célú életbiztosítások, nyugdíjbiztosítások. A 2023. július 1. előtt kötött biztosítási szerződésekből származó biztosítói kifizetések utáni kamatjövedelemre nem kell szochót fizetni.
S hogy meddig lesz érvényben? A Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleménye szerint a veszélyhelyzet ideje alatt, átmeneti jelleggel fizetendő ez az adó.

Mekkora a mértéke, és hogyan kell befizetni? 

A mértéke a kamatjövedelem 13%-a, amennyiben a kamatjövedelem kifizetőtől származik (pl.: bank, biztosító), akkor ő feladatuk az adó megállapítása és levonása, tehát ebben az esetben ez automatikusan történik, az ügyfélnek nincs teendője.

Mi az, amire nem vonatkozik?

Csupán két kivétel van, ugyanis

az ingatlanalap befektetési jegyeiből származó kamatbevétel és az állampapírok kamatbevételei után nem kell megfizetni.

Ezzel egyértelműen fokozni szeretnék az állampapírok iránti, amúgy is élénk keresletet.

Tanácsadóként mely befektetéseket javasolja a lakosságnak?

Tanácsadóként nehéz elvonatkoztatni attól, hogy mindenkinek más a költségvetése (bevétel-kiadás), más az élethelyzete, más célokkal rendelkezik. Nagy általánosságban viszont elmondható, hogy befektetések és megtakarítások terén érdemes rövid, közép- és hosszú távban is gondolkodni, keresni kell a lehetőségeket és szakértői segítséget érdemes kérni, hiszen folyamatosan változik a piac, és az infláció továbbra is magas.

Egy biztos, nincsen Szent Grál.

Amit semmiképp nem javasolnék, az az, hogy készpénzben tartsunk megtakarítást, illetve 3-6 havi tartaléknál nagyobb összeget tároljunk a folyószámlán.  Az állampapír jó megoldás lehet egyösszegű befektetés esetén, szem előtt tartva az időtávokat, ezen belül is érdemes diverzifikálni, tehát

legyen rövid és hosszú távú államkötvényünk.

Havonta kisebb összeggel tudunk például életbiztosításon keresztül befektetni/megtakarítani, itt jellemzően hosszabb időtávban kell gondolkodni, hiszen havonta pár tízezer forintról beszélünk.

közösség

további frisss

lap tetejére